Így készül az ellenzék – A kanapéinterjú

„Nagyon népszerű most ez a fiatalos laza interjúztatás. Mi lenne, ha mi is csinálnánk egy ilyet? Beránthatnánk néhány barmot az olcsó népszerűség ígéretével.

– Ismerjük meg a merev politikus mögött az érző eNberi lényt, ilyesmire gondolsz?

– Igen, levehetné mondjuk a cipőjét. Az olyan azonosulható!

– És csinálhatná az egészet valami nagyon túlcsordulóan empatikus riportersrác. Valami kis ennivaló cukifiú.

– Ja, undorítóan szopjon fel kérdések helyett. Tényleg dicsérje annyira agyon az ellenzéki alanyt, hogy még megszólalás előtt belepiruljon.

– Mi lenne, ha válasz közben olyanokkal szakítaná meg, hogy bocs, ha megzavarlak, de hogy tudsz te ilyen magas, meg szemtelenül jóképű lenni?

– Ez kurva jó ötlet, és lehetne olyan is, hogy épp Balin nyaraltunk a pasimmal, amikor megválasztottak téged, hát örömömben majdnem belepipiltem a medencébe! 

– Úgy kéne rákérdeznie azokra, hogy ugye, te nem vagy Feri bábja, meg ugye te nem vagy korrupt, hogy még a legbalosabb szimpatizánsoknak is nyilvánvaló legyen, hogy dehogyisnem az…”