Vona Gábor a gyurcsányi úton

A szerző politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője

Vona Gábor reaktiválta magát. Az indexszel megtámogatott „nagy visszatérés” sokakat tett kíváncsivá. Többen is találgatták, hogy vajon folytatja-e a rappelést, vagy a gárdavonulás új szakasza kezdődhet, de volt, aki azt remélte, hogy Vona szenzációs bejelentése arról szól, hogy megvan a történelmi felismerés és sikerült megkülönböztetni a Jakab-féle Jobbikot a Gyurcsány-párttól.

De egyik találgatás sem jött be. Vona, a korábbi szélsőjobboldali pártvezér, a sértődöttségéből adódó, magyar társadalom iránti megvetését most a határon túli magyarok elleni hazug hangulatkeltésre használja. Bejelentését a baloldal bölcs vezére, a külhoni magyarok ellen folyamatosan uszító Gyurcsány Ferenc is megirigyelheti, de még Bangóné sem tudott ilyen ravaszul uszítani a plakátokon. Vona előhúzta a régi és többször megcáfolt baloldali hazugságot, miszerint a külföldön dolgozó magyarok szavazási részvételét nehezíti, a határon túli magyarok szavazási jogát pedig könnyíti a kormány.

A magyar jogszabályok és az Alkotmánybíróság döntése egyértelműen és igazságosan szabályozza a kérdést. A magyar választási szabályok szerint nincs külföldön dolgozó és nincs határon túli magyar sem, hanem kétféle választójoggal rendelkező magyar állampolgár van: akinek van lakóhelye Magyarországon és akinek nincs lakóhelye Magyarországon. Vona valótlan dolgokat állít.

A választójog megléte szempontjából a magyar állampolgárság a meghatározó tényező, ugyanakkor a szavazópolgárok többféle módon gyakorolják e jogukat.

Azok a szavazásra jogosult magyar állampolgárok, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, a lakóhelyük szerinti szavazókörben, személyesen adják le szavazatukat. Ha pedig a szavazás napján külföldön tartózkodnak, akkor számukra törvény garantálja a külképviseleti személyes szavazás lehetőségét. Ezen szavazók pártlistára is voksolnak és a lakóhelyük szerinti választókerületben induló jelöltek közül is választanak. Ráadásul ma, 2010-hez képest több mint ötvennel több külképviseleten lehet szavazni. A személyes, az egyéni jelöltre és listára történő kettős szavazás a magyar szabályozásban a főszabály.

Külföldi lakcím, azaz belföldi lakóhely hiánya esetén a belföldi egyéni körzet, illetve szavazókör fogalma nem értelmezhető, így a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat, és mivel az ő esetükben nincs a lakóhely szerinti egyéni jelölt, ezért csak listára szavazhatnak. További eltérés, hogy csak akkor vehetnek részt a választásokon, ha előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe, azaz regisztrálnak.

Az eltérő szabályozás alapja kizárólag a belföldi lakcím megléte, vagy éppen hiánya. Irreleváns tehát, hogy egy magyar állampolgár lakcíme Londonban, Kézdivásárhelyen, vagy éppen Ausztráliában van, és ott született nem magyar állampolgárnak és ott szerezte meg a magyar állampolgárságot, vagy Magyarországon született magyar állampolgárnak, de huzamosabb ideig külföldön él, tanul vagy dolgozik, és megszüntette magyarországi lakóhelyét, mivel valamennyi magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárra ugyanazok a szabályok vonatkoznak.

Vona a kínos videójában egy Liverpoolban élő párról beszél, és azt állítja, hogy a Debrecenből származó fél nem tud levélben szavazni, a Nagyváradról származó fél pedig igen. Vona Gábor hazudik és gyűlöletet szít. Az igazság az, hogy egyikük sem tud levélben szavazni, ha nem járnak el jogszerűen, azaz úgy tartózkodnak életvitel szerűen Liverpoolban, hogy nem jelentik be a magyar hatóságoknak, hogy elköltöztek Debrecenből, illetve Nagyváradról, mert ebben az esetben a leány debreceni lakosként (legyen a debreceni fél a leány) személyesen tudna szavazni a főkonzulátuson, a fiú (legyen a nagyváradi fél a fiú) mivel a szavazási levélcsomagot a nagyváradi címére kapja meg, tehát ő egyáltalán nem tud szavazni, mert Liverpoolban nem kapja kézhez a Nagyváradra postázott levelet. De ha jogszerűen járnak el és bejelentik a magyar hatóságoknak, hogy az Egyesült Királyságba költöztek és ott élnek, akkor megszűnik egyik esetben a nagyváradi, másik esetben a debreceni lakcím és bejegyzésre kerül a külföldi, liverpooli cím és ha regisztrálnak, akkor liverpooli lakosként mindketten tudnak levélben, listára szavazni, mert a liverpooli címükre postázzák a szavazási levélcsomagot. De ha a bejelentést nem teszik meg, a fiú biztosan nem tud szavazni, a leány pedig, ha kéri a felvételét a londoni nagykövetség vagy a közeli manchesteri főkonzulátus névjegyzékébe, akkor személyesen tud szavazni a külképviseleten listára és a debreceni egyéni jelöltre is.

Tehát amennyiben egy választópolgár életvitelszerűen külföldön tartózkodik, akkor lehetősége van arra, hogy külföldi lakóhelyét bejelentse, illetve kérelmezze felvételét a választói névjegyzékbe, melynek alapján levélben szavazhat. Liverpoolban is. Akinek állandó lakóhelye külföldön van, az egyébként is köteles magyarországi állandó lakóhelyét megszüntetni, hiszen nem lehet egyszerre két állandó lakóhelye. Bejelentés hiányában a magyar állam nem tudja ellenőrizni azt, hogy kik azok a polgárai, akik életvitelszerűen külföldön tartózkodnak, akik esetében nehézséget okozhat a magyarországi vagy a külképviseleti személyes szavazás. A belföldi lakóhely megléte ugyanakkor számos szociális, családtámogatási, oktatási, egészségügyi juttatás feltétele. Éppen ezért minden polgárnak a saját egyéni felelősségi körébe tartozik, hogy a saját életkörülményeihez, életviteléhez igazodó legmegfelelőbb, jogszerű döntést hozza ezzel kapcsolatosan.

Valótlanság az is, hogy a külföldi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára a hatályos szabályozás aránytalanul megkönnyíti a szavazati jog gyakorlását, hiszen a névjegyzékbe történő regisztráció tekintetében éppen, hogy külön kötelezettségük van. Ráadásul eltérő élethelyzetükből fakadóan, a belföldi lakcímmel rendelkező állampolgárok egyéni jelöltekre és pártlistára is szavaznak, míg a külföldi lakcímmel rendelkezők kizárólag pártlistára.

Remélem Vona Gábor végre megérti a jogi környezetet, belátja, hogy a magyar jogszabályok nem diszkriminálnak senkit és demokratikus meggyőződése nem ösztökéli arra, hogy alig egy évvel a választás előtt át akarja írni a magyar választási rendszert.