A spanyol Vox például a leghangosabb ellenzője volt az európai őshonos kisebbségek, így határon túli magyarok kulturális és anyanyelvi jogainak kiterjesztését javasló Minority Safe Pack Initiative-nek. (A spanyol nacionalisták a katalán probléma miatt elleneznek mereven mindenféle kisebbségi jogkiterjesztést.) Említhetjük a szintén az ECR-ben politizáló szlovák SaS-t is. A párt által delegált külügyminiszter, Ivan Korčok március elején élesen bírálta magyar kollégáját; az 1989 előtti kommunista retorikát idézve a „szlovák belügyekbe való beavatkozásnak” minősítette, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter egyik szlovákiai látogatásán az északi szomszédunknál még mindig büntetett kettős állampolgárság ügyében egyeztetett felvidéki magyar politikusokkal.
A Minority Safe Pack ellen szavazott a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (Rassemblement National – RN) is. Márpedig nélküle nincs összeurópai összeborulás, hiszen a Lega után neki van a legtöbb képviselője (23) az ID frakciójában, s Salvini ragaszkodna az RN bevonásához. Le Penről azonban sem a PiS, sem Orbán Viktor nem akar hallani.
Létezik persze megoldás arra is, ha a teljes radikális kirakós a személyi, politikai és ideológiai különbségek miatt csak nem akar összeállni. A Válasz Online-nak súgó, brüsszeli pártmachinációkban járatos bennfentes szerint modell lehet a brit toryk és a Néppárt egykori viszonya. Az angol konzervatívok 1992 és 2009 között az EPP frakciójának társult tagjaiként működtek; 2004-től a cseh konzervatívokkal együtt voltak e felemás pozícióban. (Ezért a hivatalos név akkoriban „Európai Néppárt – Európai Demokraták” volt.) Akár ez is lehetne járható út a Lega, illetve a Fidesz és vidéke Áfész számára. Egy ilyen megoldással úgy léphetnének szövetségre a PiS dominálta ECR-rel, hogy közben önállóságukat és manőverezési képességüket is megőrzik.”