„Nehéz. Nekik sem könnyű. Hogyan is szokott lenni? Az unokáknak (dédunokáknak?) majd már nem az lesz a magasélet, hogy egy ízléstelen, középszerű turistacirkuszba repülnek egy olyan magángéppel, ami egy amerikai nagyvállalat elnök-vezérigazgatójának már fel sem tűnik? Már nem abban élik ki magukat, hogy ha zöldterületet látnak, akkor építenek egy »kúriát« medencével és mélygarázzsal? Ahogy egykor a monacói hercegek ősei is csak sima kalózok voltak, csak mostanra befedte őket a patina?
A szemünk előtt kínlódik a NER-arisztokrácia, beleértve az uralkodó rokonait is, hogy már nagyon villantanának itthon is, nyíltabban, mert jó dolog nulláról tíz- és százmilliárdos vagyonokat szerezni, de van egy kis keserűség, hogy mindent, még azért most sem lehet megmutatni a jobbágyoknak. Tesznek is ellene, bevezették például a világ egyik legszigorúbb dróntörvényét. Jelenleg Magyarországon gyakorlatilag könnyebb éles lőfegyverre engedélyt szerezni, mint legálisan felszállni egy negyedkilós kis repülő szerkezettel, amin van kamera.
Bár már ez is minek? Valaki akkora darabot vágott ki a Tihanyi-félsziget oldalából, hogy még Balatonfüredről is remekül látszik. Kapott is 500 ezer forint bírságot, de a hírek szerint, még azt sem akarja befizetni. Szinte látom a szerencsétlen hivatalnokot, aki reszketve legalább ezt a jelképes büntit kiszabta, miközben civilizáltabb helyeken már építhetné vissza a hegyoldalt az elkövető, halmazati büntetésként homokozólapáttal és kisvödörrel.”