Célunk továbbra is ugyanaz, mint amire az ezeréves magyar állam működése épül: semmi esetre sem hagyhatjuk, hogy kívülről diktáljanak nekünk. Interjú.
„Ön szerint az ország elementáris érdeke, hogy mindenkor olyan erő kerüljön hatalomra, amely érti a magyar stratégiai gondolkodás logikáját. A magyar ellenzék megfelel ennek a kitételnek?
Amikor Magyarország felívelő korszakait élte – a reformkorban, a dualizmusban, a két világháború közötti első évtizedben például –, az ellenzék mindig inkább a nemzeti gondolat irányába húzott, vagyis a kormányt elsősorban jobbról támadták. A mostani ellenzéki oldalról viszont teljesen kiszorultak azok, akik cselekedeteiket a nemzet szempontjából vezetnék le. Vízióikban, javaslataikban nincs jellegadó gondolat, csak az aktuális nemzetközi trendek kritikátlan átvétele, illetve legfontosabb mondanivalójuk, hogy bárki legyen miniszterelnök, csak ne Orbán Viktor.
Hatalomra jutásuk rendkívüli mértékben kiszolgáltatná Magyarországot. Nem a szakpolitikai különbségek az igazán riasztóak, hanem az, hogy nem látszik, hogy a mostani baloldal a mindenkori magyar működési logikából építkezne, és kritikáit is abból a nézőpontból fogalmazná meg.
Az ellenzék 2019 ősze óta több önkormányzatban hatalomra került. Hogyan vonná meg bő egyéves kormányzásuk mérlegét?
Az önkormányzati választások óta azok a neomarxista, szélsőségesen neoliberális gondolatok jöttek vissza némely ellenzéki önkormányzatokban, amelyek 2002 és 2010 között csődbe vitték az országot, illetve amelyekkel most a nemzetközi baloldal világszerte próbálkozik: adóemelés, munka helyett segély, túlszabályozás, a többségi társadalom életmódjába való beavatkozás és periferikus kulturális mintázatok erőltetése. Sok általuk vezetett településen pedig teljesen híján vannak a kormányzóképességnek, ott csak a kommunikációval foglalkoznak. Mindenért a kormányt hibáztatják, miközben ők voltak azok, akik 2010 előtt minden állami feladatot az önkormányzatokra telepítettek, a forrásokat pedig elvették, és ennek a kormánynak kellett megmentenie a csődtől a teljes önkormányzati rendszert. A mostani ellenzék nem a települések érdekeit nézi, hanem pártpolitikai csatározásokra használja az önkormányzatokat.
Milyen választási kampánystratégiát kell a Fidesznek alkalmaznia?
Elsősorban higgadtnak és nyugodtnak kell maradnia, és meg kell tudnia mutatni az elmúlt évtizedek eredményeit. Világossá kell tenni, hogy nem a jelen és a jövő között választunk, hanem a jövő és a múlt között, ahol a jövőt a Fidesz–KDNP, a múltat pedig a baloldal képviseli. Nehogy azt gondoljuk, hogy ha a baloldal győz 2022-ben, akkor valami más következik, mint amit 2010 előtt megtapasztaltunk! Az ellenzék összefogásával egyértelművé vált, hogy nem lehet más az ellenzéki politika. Az elmúlt 11 év kormányzása sem hibátlan, de a 2010 előtti és a 2010 utáni kormányzati teljesítmény között ég és föld a különbség. Meggyőződésem, hogy ez, illetve a magyar nemzeti érdek képviselete és a magyar stratégiai gondolkodás képessége a kormánypártok felé fogja billenti a mérleg nyelvét.”