Az ellenzék és a Big Mac

2021. január 20. 09:31

Gyurcsánytól Gyurcsányig ér a baloldali hamburgerturmix.

2021. január 20. 09:31
Szánthó Miklós
Szánthó Miklós
Magyar Nemzet

„»Ami van, az nincs« – hangzik az újraelosztási kérdéseknek, valójában magának a politikának az egyik végtelenül egyszerű, mégis nehezen megérthető alapszabálya. Bármennyire is kimagaslóan teljesít egy kormányzat akár hosszú távon is, bármekkora is a számszerűsíthetően elért siker, gazdasági eredmény, egy idő után mindez természetesnek fog minősülni. Igen, a jóhoz ugye könnyű hozzászokni, ez veleszületett jellemvonása az embernek. Hiába ad a sors oly sok jót – ez az, ami »van« –, hamar esünk abba az optikai csalódásba, hogy az »nincs is«. Hiszen már a miénk, hozzánk nőtt, jár.

Éppen ezért érdemes minden jó és nehéz szituációban is felmérni, számot vetni azzal, hogy mi minden ez a »van«. Adott esetben a politika terrénumában is, mert igazából egyáltalán nem magától értetődő, ha egy kormányzat jól kormányoz. Ráadásul bár régi bűnnek hosszú az árnyéka, az emberi memória véges is, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, korábban mi volt a rossz. Mi volt akkor – például a 2010-et megelőző balliberális kormányzatok idején –, amikor nem is beszélhettünk olyasmiről, hogy mi „van”, hiszen a döntéshozatal alapmechanizmusa a megszorításokra, a hazudozásra, a rendőri erőszakra, tehát a »nincs«-re épült?

A »van« és a »nincs« kettőssége azért jutott persze most így az eszembe, hiszen megszületett a »félelmetes« összefogás a baloldalon, nem kevesebb célt jelölve ki önmaga számára, mint a kormányra kerülést. Valóban óriási, de önmagába torkolló utat tettek meg az ellenzék pártjai, míg eljutottak idáig. A »kígyózó kígyó«saját maga farkához ért: az ellenzéknek sikerült elérnie azt, hogy Gyurcsány Ferenctől indult és Gyurcsány Ferenchez érkezett meg. Mindez többféle értelemben is igaz. Tény: a volt miniszterelnök teljesen amorális, de politikailag ügyes stratégiai képességeit jelzi, hogy habár közben megbukott, lemondott, már-már páriává vált, 15 évvel ezelőtt is ő vezette Magyarországon a hazafiatlan népfrontot, és most újra sikerült elérnie, hogy ő álljon saját kis szemétdombja magaslatának tetején.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Toronyőr
2021. január 20. 14:00
Nagyon jó írás. Olvassátok el a TELJES cikket!
KBA98
2021. január 20. 11:52
Az Isten óvja meg országunkat és lakóit ettől a nyomorult népségtől! fenyőfagergelyt beletuszkoltál a főpolgi székbe, s lám az egész, mdf, szdsz, mszp,stb.stb. rögvest millás állásokba került, holott nem is értenek hozzá, de mentségükre legyen mondva nem is dolgoznak!
Agricola
2021. január 20. 10:39
Azonnali, Szerző: Pintér Bence írta vala 2019. március 21. csütörtök, 10:30 "Azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges összefogásnak, a változáshoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Remélem, hogy így van, mert ha igen, akkor én most ezt az akadályt megszüntetem"– így jelentette be tíz évvel ezelőtt, 2009. március 21-én Gyurcsány Ferenc az MSZP tisztújító kongresszusán, hogy lemond a kormányfői pozícióról. A lemondás hátteréről az Origo írt riportot, amelyből kiderült, hogy régi bizalmasai tanácskozása után döntött úgy Gyurcsány, hogy lemond a miniszterelnökségről. Szintén az Origo írt aztán jó összefoglalót kormánypártok miniszterelnök-kasztingjáról, ami az eléggé beszédes "Egy vérciki hét" címet kapta. Gyurcsány pótlására először Surányi György egykori jegybankelnök tűnt a favoritnak, akinek azonban kellett volna a Fidesz támogatása is; aztán felmerült Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökének neve is; ahogy az MTA egykori elnöke, Glatz Ferenc is versenyben volt. A sajtóban egy sor más jelölt neve is felröppent, majd Gyurcsány Ferenc Takács Jánost, az Electrolux vezérigazgatóját javasolta az MSZP-nek. Mikor ez a terv is bebukott, az SZDSZ hirtelen bedobta, hogy legyen miniszterelnök Bokros Lajos, aki akkor az MDF EP-listavezetője volt. Az MSZP még szavazott is róla, de közben Bokros Lajos kijelentette, hogy egyébként neki esze ágában sincs részt venni a kormány munkájában. A kaszting ezen pontján már világos volt, hogy nem fognak olyan külső embert találni, akiben meg tud egyezni az MSZP és az SZDSZ, ezért maradtak a kormányon belül: az agrártárca vezetője, Gráf József és Bajnai Gordon gazdasági miniszter maradtak a kalapban, Gráf azonban rögtön nemet is mondott. Így lett a baloldali kormánypártok közös jelöltje Bajnai Gordon, akit meg is tettek miniszterelnöknek, a többi pedig már történelem.
olajfa1
2021. január 20. 10:09
Szerintem az ál-libsibolsik már beletörődtek a vereségükbe! De akkor is kitartanak Böszme Gyurcsány királysága mellett! Mert bármekkora is az a királyság, az a lényeg hogy Böszme Királyság legyen ott ahol ők vannak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!