A Kúria szerepe a korrupció elleni küzdelemben

„A korrupció elleni harc történelmileg és nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű, a probléma folyamatosan jelen van kontinensünkön is. A harc eszköztárának egyik legfontosabb eleme az egységes és kiszámítható ítélkezési gyakorlat, ezen belül is fontos szerep hárul a legfőbb ítélkezési fórumokra.

A polgári kormány tíz esztendővel ezelőtti választási győzelme után, az Állami Számvevőszék kezdeményezését elfogadva több állami szerv, így a Kúria is csatlakozott a korrupció visszaszorítását célzó megállapodáshoz. Az aláíró felek tisztában voltak azzal, hogy a baloldal nyolcéves kormányzása – amelyről az OLAF, az unió korrupcióellenes hivatala állami és önkormányzati szintű (!) negatív bizonyítványt állított ki – gazdasági, szociális és morális válságot idézett elő Magyarországon. Az államadósság a 2002-es 52 százalékról 2010-re nyolcvan százalék fölé emelkedett, a 2009-ben hét (!) százalékkal zsugorodó gazdaság már a görög úton robogott. Megkurtították a közszférában dolgozók bérét, csökkentették a nyugdíjak vásárlóértékét, ellehetetlenítették a 2006 után már jórészt jobboldali vezetésű önkormányzatokat, növelték a vállalkozások adóit. A gazdaság állami szintű kifehérítésére irányuló folyamatok azóta jó úton haladnak, és ebben a Kúria egységes joggyakorlata is komoly segítséget nyújthat a jövőben.

A magyar bírósági rendszer legmagasabb fóruma kulcs-sz­ereplője a korrupcióellenes szervezetközi megállapodásnak. Nem titok, hogy az elmúlt években konzervatív oldalról számos kritika érte a Kúria ítélkezési gyakorlatát, ebből elemzők arra következtettek, hogy Darák Péter elnöki ciklusa nem hozta meg azt a kívánatos fejleményt, hogy jelentősen erősödjön a bírói hatalmi ág tekintélye, a bírói gyakorlat egységessége, amely pedig nélkülözhetetlen eleme az intézmények közötti összefogás céljainak megvalósításához. Az egységes ítélkezési gyakorlat jogszabályi és személyi követelményei biztosítva vannak, éppen ezért a szükséges normaháttér megteremtését követően komoly reményeket fűznek a 2021. január 1-jén hivatalba lépett Varga Zsolt András elnöki tevékenységéhez, tekintettel korábbi tudományos és vezetői tapasztalataira.”