Az SZFE-ügy hajmeresztő tanulságai.
„Kik és milyen történelmi időszakban biztosították az egyetemek autonómiáját a középkortól napjainkig, és kik voltak azok, akik azt csorbították, felszámolták? Az oktatástörténeti munkák tanulságait a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) jelenlegi helyzetére vonatkoztatva (is) hajmeresztő felismerésre juthatunk, és még inkább megérthetjük: a modellváltásra kényszerített intézmény diákjainak miért nem volt más választásuk szeptemberben, mint az egyetemfoglalás, a dolgozóinak pedig a sztrájk kihirdetése. Követeléseiknek nemcsak jogi, erős történelmi alapja is van.
Ami a jogot illeti: az elmúlt héten harmadszorra mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az SZFE sztrájkoló dolgozóinak sztrájkja jogszerű. Jogszerű követelés, hogy garantálják az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságát, hogy állítsák vissza az egyetem szenátusának a modellváltás előtti jogköreit. Jogszerű azt követelni, hogy az egyetem belső működését önrendelkező, demokratikus úton, a szenátuson keresztül az egyetemi közösség határozhassa meg, ahogy azt is: garantálják, hogy nem csökkentik az egyetem pénzügyi forrásait.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
