Mi zajlik a Brüsszel-Berlin-Budapest háromszögben?

„A német-magyar kapcsolatokra jelentős kihatással lehet, de a Fidesz EPP-s tagságát is befolyásolhatják a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetésében zajló mozgások. Együttműködés, konfrontáció és Helmut Kohl örökségének továbbvitele is benne van a pakliban.

(...)

Ki lesz az új CDU-elnök, s mit jelent ez nekünk? A három aktuális jelölt közül Armin Laschet északrajna-vesztfáliai (NRW) miniszterelnököt tartották sokáig esélyesnek, de győzelmi reményei napról napra csökkennek. Talán ő lenne a legkiszámíthatóbb jelölt, mert sok minden nem változna, maradnának a jelenlegi és volt pártvezetés irányvonalai. Ez egyben jó és rossz is, de Laschetnek – ha egyáltalán van hozzá kedve és ereje – meg kellene még küzdenie Markus Söderrel a kancellárjelöltségért.

Norbert Röttgen már érdekesebb személyiség, 2012-ben addig csak egyszer látott, s azóta is hallatlan módon vesztette el miniszteri tisztségét a szövetségi kormányban: Merkel kancellár egyszerűen kirúgta, miután Röttgen a CDU miniszterelnökjelöltje volt NRW-ben, s nemcsak hogy elvesztette a választást, de a választást megelőző megnyilvánulásában kizárta azt a lehetőséget, hogy veresége esetén is – ami egyébként Németországban szokás – a helyi CDU-s ellenzék vezéreként megküzdjön az akkori baloldali kormánnyal a düsseldorfi parlamentben.

Azóta visszaküzdötte magát a politikai színtérre, jelenleg a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. Jelöltségét az elején megmosolyogták, de Röttgen az esélytelenek nyugalmával végigkísérte másik két riválisa hadakozását, hogy aztán december elején annál több elánnal szervezzen maga köré csapatot, a CDU rajna-pfalzi üdvöskéjével, a fiatal Ellen Demuth-tal az élen. Röttgen igazi külpolitikus, s értelmiségi fellépését sokak üdítő megújulásként nyugtázzák. Hazánk vonatkozásában Röttgen nem fogalmazott meg éles kijelentéseket, bár tavasszal ő is áldozata lett annak a tévedésnek, hogy Magyarországon a járvány alatt felfüggesztették volna a parlament működését.

Röttgen már jó előre jelezte, hogy hajlandó lenne átadni a kancellárjelöltséget a CSU elnökének, Markus Söder bajor miniszterelnöknek. Sokan arra tippelnek, hogy Röttgen külügyminiszteri ambíciókkal rendelkezik, ami bizonyára jót tenne a pártnak és nemzetközi szakapparátusának, hisz CDU-s külügyminiszter a hatvanas évek óta nem volt.

S marad végül Friedrich Merz: A veterán politikus már 2002-ben is összetűzésbe került  Merkellel, aki akkor kirántotta Merz kezei közül az éppen csak két éve birtokolt frakcióvezetőséget. Azóta karriert csinált a gazdaságban, s várta a lehetőséget a visszavágásra. Ez csak 16 év után jött el, amikor Merkel lemondott a párt vezetéséről, s megnyílt előtte az út 2018-ban. Merz akkor már kilenc éve nem politizált aktívan, mégis begyűjtötte a kongresszusi küldöttek szavazatainak 48 százalékát.

Ha Merznek most sikerül nyernie – s esélyei egyre csak nőnek –, akkor a CDU egyes szakpolitikáiban igazi váltás következhet be, és bizonyára magának igényelné a kancellárjelöltséget is. Ez a CDU jelenlegi 35-37 százalékos népszerűsége mellett gyakorlatilag kancellárságot is jelent a szövetségi parlamenti választások után. A jelöltségről a CDU és a CSU közösen dönt, s bár Markus Söder bajor miniszterelnök igen népszerű, Merz is az, s akad bajorországi támogatója is.

 Az új könyvét olvasva a szakpolitikák felől nagy rokonság látszik kibontakozni a magyar állásponttal. De persze kérdés, hogy Merz, aki egyes feltételezések szerint erősebben ragaszkodna Helmut Kohl hagyományaihoz, mennyire lenne képes újrakalibrálni a német CDU politikai irányvonalait a 2021 szeptemberében esedékes parlamenti választás fényében. S persze kérdés az is, hogy hazánk szempontjából inkább a kooperáció vagy a konfrontáció irányába menne. A legvalószínűbb, hogy ezt talán ő se tudja. Ez egyszerre lehet esély és kihívás is egyben.”