Különleges jogrendek itthon és Ausztriában

„Magyarország Alaptörvénye tartalmazza a különleges jogrend hazai szabályrendszerét. Az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával kap jogosultságot a különleges jogrend típusainak kihirdetésére, amely alkotmányozó többséget is jelent. A kivételes hatalom jogi lényege a jogállamot fenyegető jelentős veszéllyel szembeni mihamarabbi fellépés, adott esetben az Alaptörvényben garantált alapjogok egy részének korlátozásával, egyidejűleg a megfelelő alkotmányos garanciák biztosításával. Pontosan meg kell határozni a kezdetét és a végét, eljárásait, terjedelmét, amit a végrehajtó hatalom nem léphet át. Rögzíteni kell, hogy milyen állapotok, események bekövetkezése okán hirdetik ki és amennyiben az megszűnik, akkor megszűnik a kivételes hatalom gyakorlásának jogalapja is.

Hat típusát különböztetjük meg: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, terrorveszélyhelyzet, veszélyhelyzet.

(...)

Ausztriában eltérő a helyzet, mint Magyarországon, ott ugyanis lényegében nem szabályozzák a különleges jogrendet. Mindez annak tudható be, hogy szemben mondjuk Magyarországgal, Németországgal vagy Spanyolországgal, Ausztria nem tartozik a több évtizeden át diktatúrát megélt államok közé, így az alkotmányozók nem érezhették szükségét annak, hogy részletes szabályokkal kössék meg a hatalom kezét a rendkívüli helyzetekben.

A különleges jogrend esetkörei kapcsán Ausztria alkotmánya néhány egymástól különálló rendelkezést tartalmaz, amelyek nincsenek egységes fejezetbe rendezve. Az osztrák jog négy olyan szituációt ismer, amely a különleges jogrend jellemzőivel rendelkezik, ezek közül hárommal kapcsolatban tartalmaz rendelkezést az alkotmány. Ez a négy esetkör a következő helyzetekre vonatkozik: háborús helyzet, felkelés és lázadás, katasztrófák, ellátáshiány.”