Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

Egyetlen nagy szociáldemokrata párt alapdokumentumaiban sem szerepel, hogy a náci Németország és a Szovjetunió azonos volna.
„Tamás Gáspár Miklós gálánsan, úriemberhez méltón, igazi gentlemanként megvédte Pogátsa Zoltánt két kérdésben is a Mércén megjelent írásomra utalva. Mindkét kérdésben TGM tőle szokatlan módon csúsztat – igaz, csak kicsikét, de mégis… Az egyik, hogy én megkérdőjeleztem volna Pogátsa Zoltán szociáldemokrata elkötelezettségének legitimitását. A másik, hogy én őt in abstracto »leneohorthystáztam« volna.
Valójában kicsit más történt. A Pogátsa Zoltán eredeti cikkében képviselt alaptéziséről, a náci Németország és a Szovjetunió azonosításáról nyilatkoztam: ez az azonosítás »neohorthysta szellemi kötődésű«. Kétségtelen, tartózkodhattam volna a »pogátsizmus« stílusjátékot tükröző kifejezéstől, azt kellett volna írjam, Pogátsa Zoltán e tézise »neohorthysta szellemi kötődésű«. Ez a megállapításom csupán azt jelenti, hogy maga a tézis bele van foglalva a 2010-es Alaptörvénynek nevezett fideszes alkotmányba. Ez az alaptörvény és az egész fideszes szellemi élet, köztudomású, neohorthysta szellemi-ideológiai restauráció alapján áll (amit persze TGM-nek szíve joga vitatni).
A szociáldemokrácia ügyében is csak aprócska hangsúlyeltolódás van közöttünk. Egyfelől egyetlen nagy szociáldemokrata párt alapdokumentumaiban sem szerepel, hogy a náci Németország és a Szovjetunió azonos volna, ennek nyomát sem találtam. A »sztálinizmus elítélése« külön fejezetként szerepel, dehát ez az SZKP XX. kongresszusa óta a kommunista pártokban is szokásos eljárás volt, beleértve az MSZMP-t. Ne fedezzünk már fel több mint félévszázada közismert dolgokat! Ha Rosa Luxemburg bolsevikokat érintő kritikáját TGM valamely okból felemlíti, én a tárgyszerűség kedvéért megjegyzem, hogy Luxemburg Lenint, Trockijt és a bolsevik forradalmárokat szuperlatívuszokban dicsérte – manapság nem is ildomos idézni –, mert volt bátorságuk az októberi proletárforradalom élére állni.”