Orbán Viktor ezt a háborút megnyerte

„Mivel ismerjük a szereplőket, tudjuk, vannak garantált vitapontok. Leegyszerűsítve, te jobboldali konzervatív vagy, Konok anarchista, Ceglédi inkább liberális, Puzsér pedig antikapitalista, konzervatív beütésekkel.  A köztetek lévő véleménykülönbségek csekélynek tűnhetnek, mert a magyar valóság szempontjából kevés tétjük van. Viszont ott vannak azok a kérdések, amelyek az ATV nézőit nyilván érdeklik: az összefogás, az ellenzék szereplései. Ezekben a kérdésekben viszont nincs köztetek vita. Nem támogatjátok az összefogást, mindannyian rendkívül kritikusak vagytok az ellenzékkel szemben. A műsor szempontjából nem kockázatos ez?

A normális világ az volna, ahol ezek az úgynevezett nüanszok lennének a valódi vitakérdések. A pozíciónkat ehhez nem tisztáztuk. Szerintem más-más válaszunk van rá. Én az ellenzéket is a NER részének tekintem.

Ebben szerintem a többiek is egyetértenek veled.

Azért vannak hangsúlybeli különbségek. Ceglédinek és Puzsérnak vannak olyan illúziói, mintha lenne valódi politikai küzdelem. Önmagában ez nem baj! Ez ellenzék betagozódása a NER-be nem feltétlenül az árulása, csak egy tény figyelmen kívül hagyása. Ez a rendszer berendezkedett. Orbán Viktor ezt a háborút megnyerte. Tisztességes álláspont ezt tudomásul venni. 2011-ben alkotmányozott egyet, létrehozott egy új választójogi törvényt, mindezt 2014-ben legitimálta az ellenzék és a szavazóközönség. Ezt a tényt nem lehet kikerülni. Ez már velünk él. Én nem akarok újabb és újabb éveket hazugságban tölteni.

Ennek következtében ennek a műsornak és minden ilyen vállalkozásnak a sorsa erősen kétséges ebben az országban; értelmezhető-e bármilyen álláspont, ami arról szól, hogy talán most már el kéne annak az időnek jönnie, hogy az országgal foglalkozzunk. Mert az nem az országgal foglalkozás, hogy egy virtuális harcban ki lesz a főkolompos. A NER akkor is létezik, ha egyszer, ideiglenesen, e mostani ellenzékből alakítanak majd kormányt, mert a struktúrái, a testületei, a vagyonok, a szívességi hálók maradnak. Talán a médiaviszonyok módosíthatók lesznek. Én nem akartam, hogy ez legyen. Nekem azokkal van vitám, akik 2010 előtt nagyképűséggel azt mondták, áh, bérrettegés ez az egész, mindegy, mi van az alkotmányban. Illetve azokkal is vitám van, akik 2010 előtt is használhatatlan receptet mondtak Orbán Viktorral szemben, nevezetesen azt, hogy »tarts ki, Feri, minden áron!«. Minden egyes akkori, hatalomban töltött hónap hozzájárult a kétharmadhoz.

Arról beszélek, hogy ezek olyan, releváns kérdések, amelyekben egyetért az ötös négyese.

Azért van pezsgés. A Puzsérral erről tudunk gondoskodni. De abban egyetértünk, hogy tényleg az az egyetlen témánk, hogy egy ellenzéki televízióban emberek leüljenek és szidják a kormányt? A kormánypártiban pedig röhögjenek az ellenzéken? Ezt tudjuk felmutatni 30 évvel a rendszerváltás után?

Ha ránézünk az írott sajtóra: kevéssé olvasottak az ügyeket árnyaltan bemutató cikkek, de a karakteres, odamondogató publicisztika szárnyal.

Igen, nagy népszerűséget lehet kivívni az »Orbán Viktor nagy lókötő« típusú írásokkal, de szerintem ezek használhatatlan lájkok. Az a közönség, amelyre tartósan számítunk, amelynek a meglévő társadalmi hierarchiában meghatározó véleménye van, azaz az orvost, a papot, a tanárt, az ügyvédet, az agronómust messze nem fogja kielégíteni huzamosan az ilyen típusú tartalom. Ez jól látszik a HVG 360 vagy akár a ti lapotok, a Jelen történetén, hogy az emberek még az interneten is hajlandóak pénzt költeni árnyaltabb tartalmakra.”