Felelőtlenség, tehetetlenség

Csak azért tettem ezeket ide, hogy kinek a kurva anyját!

Arra a kérdésre, hogy Demján Sándor államcsődöt említett, vajon fennállt-e ennek lehetősége, a kormányfő úgy fogalmazott: "Ebből államcsőd és szociális válság egyidejűleg alakulhatott volna ki, hogy ha nem tesszük jól a dolgunkat." Gyurcsány Ferenc szerint a válság kétharmada külső körülmények következménye, egyharmada belső okokra vezethető vissza. A belső ok ugyanakkor nem kizárólag ezt a kormányt jelenti - mutatott rá a miniszterelnök. Szerinte négy speciálisan magyar ok van. Először is a magyar lakosság 2000-2001 óta, amióta beindult a Fidesz otthontámogatási politikája, lényegében nem takarít meg. 2000 és 2006 között lényegesen többet költöttünk a költségvetésből, mint amennyi bevételünk volt - sorolta tovább, hozzátéve, "ebben benne van a mi felelősségünk is". A reformpolitika 2006 és 2008 között megakadt, ezért - hangoztatta Gyurcsány Ferenc - a fő felelősség az ellenzéké. Végül pedig, az elmúlt három-négy évben a magyar lakosság és a vállalatok "elképesztő módon adósodtak el devizában és nem forintban", és ez a devizaválság veszélyét teremtette meg. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20081102/gyurcsany-allamcsod-is-kialakulhatott-volna-105317

https://www.politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=2079

A rekordösszegű költségvetési hiány miatt nehéz helyzetbe került országot vett át saját magától tavaly júniusban a Gyurcsány-kabinet. Bár a megszorító csomag fél év alatt többé-kevésbé helyreállította a gazdaságpolitika iránti bizalmat, az egyensúlyi pályára való visszatérés csakis egymásra épülő ágazati reformok révén érhető el. Mit tettek eddig, és mit nem? A 2006-os kampányban százmilliárdos ígéretekkel licitáltak a versengő pártok. Mindegyik azt állította magáról, hogy rendelkezik azzal a csodaprogrammal, ami az életszínvonal csökkenése és a különféle társadalmi csoportok által az elmúlt évtizedekben kialkudott privilégiumok bolygatása nélkül képes egyensúlyi pályára állítani az országot. De már áprilisban számtalan jel utalt arra, hogy a tartalékok elfogytak, az osztogató, halogató kormányzás ideje lejárt. Gyurcsány Ferenc a tavalyi első forduló előtt a Narancsnak adott interjújában a magyar közjogi rendszer radikális átalakításáról beszélt, arról, hogy felül kell írni a harmadik köztársaságot megalapozó Antall-Tölgyessy-paktumot, szűkíteni kell a kétharmados törvények körét, továbbá jelezte - konkrétumok említése nélkül -, hogy az ágazati reformok sem maradhatnak el (lásd: "Ki kell váltani a mai intézményes garanciákat", Magyar Narancs, 2006. március 30.). A győzelem után a kormányfő MSZP-n belüli tekintélye megkérdőjelezhetetlenné vált, így könnyűszerrel tudta elfogadtatni elképzeléseit pártjával, illetve a koalíciós partnerrel. Csakhogy hiába tágult a politikai mozgástér, az államháztartás katasztrofális állapota azonnali korrekciót követelt. A május végén közzétett kilencpontos közjogi csomagot, majd "A sikeres, modern és igazságos Magyarországért" címet viselő kormányprogramot rövid időn belül háttérbe szorította a június 10-én ismertetett kiigazító csomag. A hiányt az első negyedévben folyamatosan alábecsülő Pénzügyminisztérium (PM) a nyár közepéig újabb és újabb prognózisokkal állt elő, míg végül minden korábban "dugdosott" tételt - így az autópálya-építések költségét is - visszapakolt a büdzsébe, elismerve, hogy az év végére az eredményszemléletű hiány tíz százalék fölé kúszhat (amivel 2006-ban Magyarországé lett az uniós deficitcsúcs). Az Európai Bizottság és az uniós pénzügyminiszterek már 2004-től folyamatosan bírálták a kabinetet az emelkedő deficit miatt, az elemzők pedig egyszerűen kinevették a PM prognózisait. 2006-ban a nagy hitelminősítő cégek sorra visszaminősítették a magyar gazdaságot. https://magyarnarancs.hu/belpol/a_masodik_gyurcsany-kormany_elso_eve_kotott_palyas_kozlekedes-67093