„Barack Obama volt demokrata elnök egykori helyettese ugyanis nem rejtette véka alá a Dmitrij Medvegyev iránti rokonszenvét, amikor az 2008 és 2012 között orosz elnök volt, tandemben az éppen miniszterelnökként regnáló Putyinnal. Biden akkoriban abban reménykedett, hogy a liberálisabb felfogású Medvegyev nem csak egy ciklusra marad orosz államfő, és háttérbe tudja szorítani az oroszlánkörmeit a csecsenföldi vérfürdővel és az ellenzékkel szembeni brutális fellépéssel akkorra már megmutató Putyint.
Putyin azonban 2012-ben (az orosz ellenzék meggyőződése szerint csalással) visszatért az elnöki székbe, ahová már-már odaragasztotta magát, olyannyira, hogy Joe Biden hatalomra kerülésével immár az ötödik amerikai elnökét fogja »fogyasztani«. Nem az amerikai elnökválasztás utáni szavazatszámlálás körül kialakult huzavona a fő oka annak, hogy a Kreml vonakodott gratulálni Bidennek. Putyin és Trump között feltűnő volt a »kémia«, főleg az Obama-elnökséggel összehasonlítva. Emlékezetes az a momentum, amikor Trump kettejük Helsinkiben lezajlott találkozója után Putyin »narratívája« mellett állt ki szembe menve az amerikai titkosszolgálatok véleményével, már ami az orosz beavatkozást illeti a 2016-os amerikai választási folyamatba.
Az orosz gratuláció hiánya főleg 2016-hoz képest szembetűnő, amikor is nagy volt a lelkesedés Moszkvában az amerikai elnökválasztás után. Az orosz fővárosban Trump arcával dekorált tárgyak jelentek meg, az orosz hadsereg boltja pedig tíz százalékos árengedményt kínált az amerikai állampolgároknak Trump beiktatása napján. A veterán ultranacionalista politikus, Vlagyimir Zsirinovszkij párttársaival pezsgőt bontott a republikánus politikus győzelmére. Bidennel a Fehér Házban viszont szinte borítékolni lehet a Washington és Moszkva közötti növekvő feszültségeket.”