Úgy látszik, a Mandiner külön munkaerőt foglalkoztat a követésemre

„Nagy örömömre Orbán kedvenc olvasmánya, a Mandiner is beállt a szkeptikusok táborába, hiszen mi másért idéznék egy ilyen fogantatású posztomat?

Ja, megvan...

Mintegy fél órával (!) a posztom megjelenése után máris szemlézte azt a szerkesztő, igaz, felfogni már nem volt képes se a Bors cikkét, amelyre reagáltam, se azt, hogy mivel érveltem (ima az orvosok helyett). Talán azt se tudja szegény, hogy a »Noooormáááális?« magának Laárnak a visszatérő poénja.

Egyébként meg dehogynem hiszek »a hit« erejében – különben mivel magyaráznám a placebo-hatást? Ezt tartottam viccesnek: »Barátja, a Jóga a Mindennapi Életben Egyesület vezetője egy alkalommal felhívta, és elmondta neki, hogy harminc-negyven ember most épp érte, az egészségéért énekel. – Ez olyan nagy hatással volt rám, hogy elpityeredtem, majd a kis hüppögéses sírás után kikeltem az ágyból.«

Úgy látszik, a Mandiner külön munkaerőt foglalkoztat a követésemre. Ez nem lehet olcsó, de az, hogy megpróbálják lejáratni az ateistákat, minden pénzt megér. Még ilyen átlátszóan csúsztatva is.

Hiszen ez a pártjuk irányelve. Remélem, a főnök elégedett.

(azért a hálás kommentelők persze ugranak – nyilván a zéró tolerancia nevében: »Deportálni kéne Nizzába« , »Aljas buta zsidó!«, stb. stb.)”