Egyenletek helyett történetek?

„A közgazdaságtan belső működési problémáiról ír George G. Akerlof. Lehet, hogy változások előtt áll a közgazdaságtan módszertana és fókusza? 

A közgazdaságtanban a módszertan elsődlegessége, a vezető folyóiratok nyomasztó befolyása miatt fontos témák maradnak ki a tudományos elemzés fókuszából – ez Akerlof fő állítása a 2020 nyarán megjelent cikkében.

A Mulasztás vétkei és a közgazdaságtan gyakorlata (Sins of Omission and the Practice of Economics) című írás amellett érvel, hogy a kutatókat túlzott specializációra ösztönzik a feleslegesen szigorú módszertani elvárások. Emiatt egyrészt nem születnek átfogó elméletek az olyan sokrétű jelenségekről, mint például a gazdasági válságok, másrészt az egyes témák módszertani kötöttségei miatt a különböző részterületeken is nehéz megkérdőjelezni a domináns elméleteket.

George G. Akerlof a közgazdaságtan egyik igazi nagy öregje. 80 éves, egy 1970-ben írt cikkéért kapta a Nobel díjat. Ebben az információs közgazdaságtan egyik alapelméletét fektette le, bemutatva hogyan hat a piacra, ha a termékek minősége nem megfigyelhető. Hozzá köthető a káros kiválasztás (adverse selection) koncepciója. Ezzel hívta fel a figyelmet arra, hogy sok intézmény igazi feladata a megbízhatóság megítéléséhez szükséges információk közvetítése. Munkássága során bátran fogott a közgazdaságtan alaptémáitól távolabb eső kérdések elemzésébe is, mint például az identitás, a normák gazdasági szerepének vizsgálatába.

A legrangosabb folyóiratok jóval több cikket utasítanak el, sokkal magasabbak lettek az elvárások a cikkek közlés előtti módosításával kapcsolatban – magyarázza a szerző. A kézirat leadása és a megjelenés közötti idő 1970-ben fél év volt, most ennek majd háromszorosa. A legjobb amerikai PhD programok diákjai közül is csak minden ötödiknek van a kiemelkedő folyóiratokban megjelent publikációja hat évvel a doktori fokozat megszerzése után. Mivel a publikációkon múlik, ki hol kap állást, mindenki a bírálók és a szerkesztők elvárásainak akar megfelelni. Ehhez pedig arra van szükség, hogy valaki egy adott részterületen nagyon jó legyen módszertanból, kerülje az ellentmondásos vagy elméletileg kényes témákat.

Akerlof szerint ha érteni akarjuk az egyéni és közösségi döntéseket, fontos látnunk milyen történetben látják magukat annak résztvevői. A tervgazdaság logikájába vetett hit vezetett az ukrajnai éhínséghez. A dohányzás egészségi hatásáról szóló kormányzati jelentés indította el a fogyasztás jelentős visszaszorulásához vezető eseményláncot Amerikában. A globális felmelegedésre adott gazdaságpolitikai válasz nagyon érzékeny az ember klímára gyakorolt hatásával kapcsolatos vélekedésekre.”