A Transzparens Újságírásért Alapítvány elindítja a Transzparens Oktatásért projektet
A projekt keretein belül képzési anyagot állítanak össze a hallgatók számára, amely segíti őket abban, hogyan ismerhető fel a világnézeti alapú diszkrimináció.
Férfi vagyok, és ez már önmagában is egy eléggé elnyomó szerep.
„Nem általános jelenség, hogy valaki kiáll őt nem érintő kérdésekben is diszkriminált kisebbségi csoportok mellett. Ön viszont igen. Honnan ez az érzékenység?
Én azt gondolom, hogy az érintettségnek ehhez nagyon kevés köze van. Ez inkább egy tanulási folyamat. És ha egyet megismersz, akkor a másikra is igen könnyen tudsz figyelni, mert ezek univerzális dolgok. A többség-kisebbség, az elnyomott és elnyomó viszonya mindig ugyanazokra a témákra fog kifutni – hogy kinek mennyit szabad, hogy, legitimálja-e a többség, amit a kisebbség gondol. Az, hogy én többszörösen kisebbségi vagyok, az segíthet ebben, mert ez egy tapasztalati kérdés. Ebből kiindulva, nemcsak azt tapasztalod, amikor te vagy az elnyomott, hanem azt is, amikor te vagy az elnyomó. Csak arra nehezebb rávenni magunkat, hogy erre is reflektáljunk. Az ember társadalomban betöltött szerepe ugyanis annyira sokrétű, hogy senki sem csak elnyomó vagy csak elnyomott, és én próbálok azokra a szerepeimre is reflektálni, amikor én vagyok a többségi, netalán az elnyomó.
És van ilyen is?
Hogyne lenne. Férfi vagyok, és ez már önmagában is egy eléggé elnyomó szerep. Keresztény gyökerű vagyok egy keresztény országban. Itt születtem, nem vagyok bevándorló. Vékony vagyok, nem tapasztaltam a kövérek megszégyenítését. Családban születtem, ez is egy privilégium, nem vagyok állami gondozott, és még van egy csomó dolog, amiben ez a társadalom nekem kedvez.
Én is, egy nemzeti kisebbségi csoporthoz tartozóként születtem, de azt tapasztalom, hogy nemigen működik az, hogy saját diszkriminált helyzetéből adódóan az ember más kirekesztett csoportok problémájára is azonnal érzékennyé válik.
Azért nem működik, mert mint mondtam, ez egy tanulási folyamat. Önmagában attól, hogy valaki egy kérdésben érintett, még nem lesz más kisebbségek irányába szolidáris. Nagyon gyakran kapom meg azt a kérdést, hogy a cigányok például hogyan lehetnek homofóbok, hiszen maguk is érintettek diszkriminációban? Vagy, hogy a melegek hogy lehetnek rasszisták? Hát azért, mert annyira sokrétű az ember identitása, a támadások pedig különböző gyökerűek. A homofóbia a hetero normalitásból jön, így egy roma is lehet homofób. A rasszizmus a fehér felsőbbrendűségből jön, egy fehér meleg fiú egyben lehet rasszista is.”