„Az isteni irgalmasság gyakorlása közben újra olyat mondott, amit az LMBTQ propagandagépezete azonnal felhasznált, miután finoman a »saját képére és hasonlatosságára« formálta az eredeti jelentést. A lobbi olyan erősen nyomul a világban, hogy minden lehetséges felületet kihasználnak, hogy a Bibliától messze távol álló nézeteiket lenyomják a torkunkon. Számukra semmi sem szent – még a Szentatya sem, Isten sem –, egyedül az érdekli őket, hogy elérjék a céljukat. Nem dőlünk be nekik.
Ferenc pápának elegendő volt kimondania az egyház tanítását – amely szerint Isten minden embert szeret (a »de utálja a bűnt« részt nem mondhatjuk, hogy túlhangsúlyozta volna) –, a média és a sajtó (sejthetjük, melyik fele) felkapta Péter utódának kvázi ex-catedra fokozatúra tupírozott kijelentését, egy kis ferdítéssel-csúsztatással megspékelve, miszerint az LMBTQ embereket – sőt ártatlan gyerekeket (!), akik szinte LMBTQ-magzatburokban fejlődtek LMBTQ-anyjuk méhében – az egyház elfogadja, mi több, kifejezetten szereti. Következtetés: az egyház elfogadja az LMBTQ-„mozgalmat” – szőrüstül-bőröstül.
Ferenc pápa azt mondta az LMBTQ-gyermekek szüleiből álló csoportnak, hogy »Isten úgy szereti gyermekeiteket, amilyenek«, illetve »az egyház úgy szereti gyermekeiteket, amilyenek, mert ők Isten gyermekei«. Na de, kérem szépen, mondott ezzel bármi olyat is, ami után a »buzizászlót« ki lehetne tenni a vatikáni mellé a templomok homlokzatán? Válaszolok: nem. A magát az egyházhoz tartozónak feltüntetni szándékozó »Jonatán Sátra« LMBTQ-csoport azonban meglovagolta a pápai kijelentést.”