„Azt beszélik, hogy Charles Dickenst a szülei azt követően sem vették ki egy fémmáz-üzemből, ahol gyermekmunkásként dolgozott, hogy a család egy nagyobb örökséghez jutott, és így az apja kiszabadulhatott az adósok börtönéből. Anyja ugyanis úgy vélte, hogy a fiú így jobban megismeri a pénz értékét. A máig legolvasottabb angol írónak ez a kikényszerített jövedelemszerzés élete végéig tartó fájdalmat okozott, ugyanakkor a kegyetlen erőpróba nem maradt hatás nélkül. Erre utal az a mondása, hogy »ha az éves bevételed 20 font, és a kiadásod 19 font, akkor az eredmény: boldogság.«
Azt nem tudjuk, hogy Charles Dickens mennyire volt boldog a népszerűsége révén megszerzett tekintélyes vagyonával, mint ahogy azt sem, hogy a magyaroknak tényleg örömet szerez-e, hogy a koronajárvány kitörésekor meghirdetett hiteltörlesztési moratórium révén – átmenetileg – nem várt megtakarításra tehetnek szert. De nem maradtak magukra, velük együtt a hazai vagyonosok is tanácstalanná váltak. Így az az egyedülálló helyzet állt elő, hogy a pénzügyi tudatossággal, kellő ismeretekkel bírók és az ilyen jártasságokkal nem rendelkezők egy »akolba« kerültek. A tőketulajdonosok nem mertek befektetni, a be nem fizetett törlesztőrészleteiket megspórolók meg nem is akartak.”