Európa épp úgy lehet mítosz, mint a saját országunk és a magunk történelme

„Manapság sokszor szóba kerül az európai identitás kérdése, nyilván azért, mert még a fejlett nyugati demokráciákban sem elég erős, nem beszélve a mi térségünkről.

Ha azon tűnődünk, az egyes állampolgárokban hogyan lehet növelni az európai identitást, akkor van néhány szempont, amelyekre tekintettel kell lennünk.

Az egyik az, hogy egy európai identitás pusztán az Európai Unió létezésétől még nem teremtődik meg. Természetesen van különbség azon országok között, amelyek már rég óta az EU tagjai, és azok között, amelyek nem olyan régen, de még a fejlett országokban sem beszélhetünk automatizmusról.

A másik az, hogy a demokrácia mint rendszer sem hoz létre automatikusan európai identitást. Nyilvánvaló persze, hogy a több száz éve demokráciában élő országok állampolgárai jobban megszokhatták Európa (pozitív) jelenlétét, hiszen a tengeri és a szárazföldi kereskedelem révén (hogy csak ezt említsem) gazdag kapcsolatok fejlődtek ki saját országuk és Európa más országai között. Ellenben a mi régiónk országai sokszor »önmagukba kuporodtak« – hogy a kiváló Joó Tibor egy szellemes kifejezését idézzem. Ez utóbbi attitűd felfokozza a nemzeti, ellenben roppant bonyodalmassá teszi az európai identitás kifejlődését.

A harmadik az, hogy egyáltalán van-e szükség egy olyan, kissé talán misztikus fogalomra a 21. században, mint az identitás. A téma nagyon megosztó. Sokan vannak, akik már magától a fogalomtól is irtóznak, mert számukra a (nemzeti) identitás a régmúltat és abban a nemzetek acsarkodását idézi fel. Mások egyenesen azt mondják, hogy a hagyományos nemzeti identitás helyett »alkotmányos patriotizmusra« van szükség. De persze vannak olyanok is, akik kizárólag a nemzeti vagy kizárólag az európai identitást ismerik el.

Számomra csak az biztos, hogy ha az európai identitás fontos érték, akkor az eddigieknél sokkal többet kell tenni annak kialakításáért, és nem a nemzeti identitás elsorvasztásával, hanem éppenséggel a két identitás kibékítésével.

Ha ügyesen kombinálják: Európa épp úgy lehet mítosz, mint a saját országunk és a magunk történelme.”