„Most akkor mégis van alku Orbánnal? – kérdezhetnénk Gyurcsányné Dobrev Klárától, aki néhány napja még azt »üzente« uniós elvtársainak, hogy nincs.
Válasz helyett, némi töprengés után, inkább folytatódott a sértegetés meg az üres hablatyolás vereségről és kudarcról. A DK, illetve a magyar baloldal tehát ezúttal is hazugságokkal próbálja megmagyarázni a megmagyarázhatatlant a maratoni uniós csúcson született megállapodással kapcsolatban. Hiszen ők azért szurkoltak, hogy Magyarország minél rosszabbul járjon a tárgyalások végeztével, s végül ennek éppen az ellenkezője valósult meg.
Először is: Orbán Viktor »feltarisznyázva«, a parlament által a magyar érdekeket rögzítő feltételekkel utazott a következő hétéves költségvetésről, illetve a járvány miatti mentőcsomagról szóló újabb vitameccsre. Tudjuk, a baloldal szerint a Fidesz akadályozza az EU működését, sőt kivezetné a közösségből az országot. A valóság ezzel szemben az, hogy a szövetségeseinkkel megerősített álláspont képviseletével a kormányfő ismét bebizonyította: konstruktív és kreatív tárgyalópartnere a nyugati nagyoknak, akik előtt a hazai ellenzék kézfogás helyett hajbókolni szeret.
Így sikerült elérni, hogy a hetes cikkely szerinti büntetőeljárást még a német uniós elnökség idején lezárják, a tervezettnél jócskán több pénzt kapjunk, a jogállamisági kritériumok pedig végül eltünedeztek, legfeljebb megvalósíthatatlan lózungok maradtak belőlük. És ezt nemcsak mi mondjuk, hanem például a brüsszeli Politico és a német Spiegel is. Hiába kalimpál Molnár Csaba vagy Ujhelyi István.”