Piłsudski, a lengyelek nemzeti hőse

2020. május 12. 07:09

Diktátorként vagy inkább az egységes lengyel állam megteremtőjeként kell tekinteni rá?

2020. május 12. 07:09
B. Molnár László
Moszkva tér

„Lengyelországban szinte mindenki nemzeti hősként tekint rá, míg mások szerint az 1926. május 12-i katonai puccsával erőskezű államot, netán diktatúrát hozott létre, amely egészen a II. világháborúig fennmaradt. Egy biztos, Józef Piłsudski megkerülhetetlen alakja lett a legújabb kori lengyel történelemnek. A sors iróniája, hogy a májusi államcsíny kilencedik évfordulója egyben Piłsudski halálának napja is.

Bőven vannak olyan emberek a világtörténelemben, akiknek munkásságát többféleképpen értelmezi az utókor. Attól függően, hogy éppen milyen oldalról érintett az adott személy megítélésében.

Hazájában, illetve a világ azon pontjain, ahol lengyel közösség él, a kultusza a mai napig virágzik. Országszerte szobrok, utcák és terek őrzik az emlékét. A rendszerváltást követően a megítélése országon belül, sőt, a megszűnt szocialista blokkon belül is kedvezőnek mondható, ugyanakkor az orosz, ukrán és cseh – sőt, a francia egy része is – történetírás azért egészen másként emlékszik meg róla. Nem véletlen ugyanakkor, hogy sokan tartják nagy igazságnak a volt lengyel államelnök szavait, miszerint »mindig úgy gondolom, hogy úgy élni, ahogy éltem – érdemes volt…«.

Ha Piłsudskiról beszélünk, mindenképpen fel kell tennünk azt a kérdést, hogy diktátorként vagy inkább az egységes lengyel állam megteremtőjeként kell tekinteni rá? Mennyire volt szüksége Lengyelországnak, valamint az országhoz csatolt területeknek az erős kéz politikájára? Vajon az ott élt kisebbségek számára mit hozott Piłsudski kora? Abban is megoszlik a történészek véleménye, hogy miként értékeljék az általa létrehozott, az 1926-os puccstól kilenc éven át tartó szanációs rendszerét, amelyet lengyelül sanacjanak neveznek, ami a latin sanatio szónak felel meg és gyógyítást jelent. Vajon diktatúrának, vagy az egyes lengyel történészi körökben kedvelt féldiktatórikus jelzővel kell-e illetnünk?”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2020. május 12. 20:25
Miért csodálkoznak azon, hogy hatalmas megbecsülés illeti az önálló lengyel állam megalapítóját , inkább kivívóját. Sírja Krakkóban a Waweli székesegyházban található és amikor ott jártam kis magyar zászlós koszorút is láttam ott.
Box Hill
2020. május 12. 12:20
Mindenesetre Lenin elvtárs számára Lengyelország "Versailles fattya" volt. Szerintem viszont messze nem egyedül, mert az volt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia is.
Európai téridő
2020. május 12. 11:41
Hát, ott bizony kevesebb tér jutott az internáci hülyelvtársaknak. Azok a Szovjetuniót boldogították, mint Dzserzsinszkij (Dzierzinski), Rokoszovszkij marsall (Rokosowski) és Visinszkij, a hirhedett "halálügyész, néhai Wyszinski bíboros rokona.
furunkulus13
2020. május 12. 11:35
Akinek kételyei vannak, annak meg kell nézni azt a mindennapos virágerdőt, ami a marsal krakkói sirját boritja.Boldog Lengyelország, hogy a kritikus pillanatban ilyen formátumú megmentője akadt, nekünk csak a rémisztő svihák Károlyi gróf!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!