Az európai vitakultúra halott

„Magyarország igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős minisztere, Varga Judit május 14-én nem kapott lehetőséget arra, hogy hozzászóljon a magyar koronavírus-törvényt érintő vitához, a jogállamiság, a tisztességes eljárás és a demokrácia EU-intézményrendszeren belül érvényes alapelveinek megfelelően.

Az előzményekhez tartozik, hogy a vita eredeti időpontjában is Varga Judit kaphatott volna (elvileg) megszólalási jogot, azonban a vitát végül egy nappal elhalasztották, és Varga azon sem fejhette ki a kormány álláspontját, így összességében kétszer nem volt lehetősége véleménye ismertetésére. A közösségi jogrendszerben jelenleg nincs írott szabály arra, hogy ki képviselje a kormányokat a plenáris ülés vitáin. Például korábban államtitkári szinten is képviselték Magyarországot az unió alapértékeinek Magyarország általi állítólagos megsértése ügyében tartott eljárásban. Az államtitkári szint a harmadik legfontosabb állami vezetői besorolást jelenti, a minisztériumi struktúrában közvetlenül a miniszter alatti szintet.

A közösségi szerződések meghatározzák az uniós intézményekre vonatkozó szabályokat, a döntéshozatal módját és az EU és a tagállamai közötti viszonyt – utóbbiba pedig nem fér bele a provokáció, semelyik fél részéről nem. Ami az érintett uniós intézmények részéről az elmúlt hetekben történt, az már nyílt provokálás, a magyar partnert meggondolatlan cselekvésre sarkallni kívánó tettek, kijelentések sora, amelyekről sejthetjük, hogy ezek előre megfontolt és ártó szándékú magatartások, megnyilvánulások voltak.”