Rémes volt megélni, mi folyik a parlamentben

„Uh.

Jó, mi? Én terveztem a komplett berendezést. A dekorációi is mind saját. És a fotók.

Bush is?

Személyesen találkoztunk.

Mint?

Mint a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. Ő meg mint Amerikáé.

Kint?

Egyszer kint, egyszer idehaza. Az Egyesült Államok nagykövetei már akkoriban is világszerte monitorozták a harmincas fiatalokat, olyanokat kerestek, akiknek vélhetően hamarosan szerepük lesz adott ország gazdasági, politikai vezetésében. Ezeket kihívták, és megmutatták nekik, hogyan működik Amerika. Beválogattak. Tőle magától kaptam a dedikált plakátot.

És ez a sok óra a falon? Londoni pontos idő, New York-i pontos idő, moszkvai pontos idő, tokiói pontos idő: itt az egész glóbusz ezen a húsz négyzetméteren.

Míg tőzsdéztem, volt jelentősége, hol tartanak a vezető börzék. Aztán meghagytam az órákat, illik hozzám a stílusuk. Azt jelképezik, hogy folyamatosan kitekintek a világra.

S ez az önről készült olajkép mit jelképez?

Ezt simán csak szeretem. A kilencvenes évek közepén készült rólam egy remek fotó a büki golfklubomban, és megkértem Jedlicska János festőművészt, ültesse át olajba.”