Ordas nagy kamu lehet az Orbán-kormányról szóló felmérés!

„Pár napja jelent meg egy 100 oldalas tanulmány a Policy Solutions tollából az Orbán-kormány 10 éves teljesítményének közvéleménybeli értékeléséről. Magával a »tanulmánnyal« nincs értelme foglalkozni, mivel az egész nem más, mint egy politikai propagandaanyag. És mire is alapozom ezen állításomat?

Kicsit vettem a fáradságot, és átnéztem a 100 oldalas tanulmányt. A teljes iromány hitelessége ott kérdőjelezhető meg, hogy március 3-13 között volt az adatfelvétel, 1000 főt kérdeztek. Na mármost egyszerűen nem hiszem el, hogy ilyen komplex kérdések esetében 10 nap alatt reprezentatív módon találnak 1000 embert, akik nem, életkor, településtípus, iskolázottság stb. alapján megfelelően leképezik az országot. Többször beszélnek arról a kutatók, hogy ezer válaszoló megtaláláshoz legalább 6000 embert kell megkérdezniük.

Magának a kérdéssor megválaszolásához nekem is legalább 1-1,5 óra kéne, ha normálisan végigolvasom, értelmezem, és meggondolom, hogy valóban az adott területeken, mit csinált jól, vagy rosszul a kormány. Az adatfelvétel esetében egyből kiesik az este héttől reggel kilencig terjedő sáv, és a hétvége egy jelentős része is. Ilyen időintervallumon belül szerintem lehetetlen ennyi interjút felvenni. A kutatásban legalább több mint 20, egyáltalán nem egyszerű kérdésre kellett válaszolni.

A másik, hogy elvileg március 14-én elkezdték kielemezni a kérdésre adott válaszokat, és mostanra (Április 22) meglett a százoldalas tanulmány. Ezt az adatmennyiséget ilyen rövid idő alatt még egy nagyon nagy csapat sem tudja így feldolgozni. Ráadásul ekkor volt a hazai veszélyhelyzet kihirdetése, a hosszú március 15-i hétvége és a húsvéti ünnep is. Tehát ezek a körülmények nem nagyon kedvezhettek a nagyon gyors és hatékony munkának.

Másrészt, a felmérésben azt állítják, hogy 1000 főt kérdeztek meg. Ezen belül vannak a bizonytalanok és az összes többi párt támogatója. A mostani támogatottsági adatokat figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a Fideszt leszámítva pár tucat ember véleményéről beszélünk az ellenzéki pártok esetében. Például az MSZP esetében az 1000 emberből legjobb esetben is 30 embert jelenthet. A tanulmány pedig ennek a 30 embernek a véleményéből szűr le országos mondanivalót. Hasonló a helyzet a többi kis elemszámú ellenzéki párti szimpatizánssal.

Amúgy a Fidesz esetében a legjobb esetben 300 emberről beszélünk. Én ebből sem mernék nagyon nagy következtetéseket levonni országos trendekre, ráadásul ilyen komplex kérdéseknél. És a legszebb, hogy magában a kiadványban is szerepel, hogy »Az egyes pártokon – és főként a kisebb pártokon –, valamint az egyes szocio-demográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekvő hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek.« Ezzel saját maguk is beismerik, hogy ezeknél a bontásoknál hatalmas a hibahatár, tehát nem biztos, hogy igazak az adatok.

Több országos közvélemény-kutatóval beszélve azt mondták nekem, hogy egy ilyen nagyon bonyolult elemzéshez több ezer, de inkább 10-15 ezer embert kéne megkérdezni, és az ő véleményüket feldolgozni. Minderre pedig nem elég egy bő hónapos munka. A Policy Solutions egyébként önmagát is lebuktatja, mivel egy korábbi, szintén meglehetősen komplex kutatás esetén 2000 főt kérdeztek meg 2016-ban, és nem is egy időben.

Természetesen 1000 fővel lehet közvélemény-kutatást is csinálni, az reprezentatív lesz a nagy számoknál, a kisebb számoknál (pl. 30) a hibahatár nő. De mindazok alapján, amiket korábban leírtam a tanulmány hitelessége számomra erősen kétséges. És akkor még a teljesen egyértelműen politikailag motivált kérdések meglétéről nem is beszéltünk…”