Ebben a helyzetben minimum pótcselekvés, hogy egyes európai tényezők képtelenek elhagyni a politikai feljelentgetést.
„Ma Európában minden reggel arra ébredünk: újra százak és százak haltak meg, főleg a déli országokban, de nem csak náluk. Olaszországban 7500 fölé szökött a halottak száma. A spanyolok is alig bírják már koporsóval, miközben szocialista EP-politikusuk, Juan Fernando López Aguilar szintén a magyar demokráciát félti. Százmilliók életét érintik uniószerte a koronavírus terjedését célzó óvintézkedések, és ugyancsak százmilliókét a gazdaság megtorpanása. De az érintettek még örülhetnek, mert ők a kór túlélői.
Az EU fővárosának is otthont adó Belgiumban ötezer, Maxová szülőhazájában, Csehországban 1500 körül alakult tegnapra a koronavírus-fertőzöttek száma. A minap egy prágai képet közöltünk az újságban. Egy férfi gázmaszkban utazik a metrón; a szabályozás szerint mindenkinek el kell takarnia az arcát – ha nincsen szájmaszkja, akkor mással. Budapestre is hozott levelet Strasbourgból a posta. A tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a demokratikus alapelveket – hozza értésünkre az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejčinović Burić.
A horvát politikusnő nyitott kapukat dönget (remélhetőleg gumikesztyűben). Mi itt, Budapesten, nagyon szeretjük a demokráciát. A jogállamiságot is. De az egészségünket is meg a hozzánk közel állók egészségét is nagyon fontosnak tartjuk. Halottaknak nem ád demokráciát a Jóisten. A Századvég minapi felmérése visszaigazolja, hogy az emberek döntő többsége a szükséges intézkedésekkel késlekedő országokat tartja felelősnek a járvány gyors terjedéséért, ahogyan a nyitott határokat támogató politikusokat és a tehetetlenkedő Európai Uniót is elmarasztalja.
A németek elsöprő többsége elfogadja a polgárok tíz- és tízmillióit érintő gyülekezési korlátozásokat. Az EU államai közül hivatalosan tizenöt országban hirdettek eddig vészhelyzetet, de az ezzel nem élő tagállamok zömére is igaz, hogy legalább április elejéig korlátozó intézkedéseket rendelt el a kormány. Lettország és Románia pedig azt is jelezte, a rendkívüli helyzet idejére kivételezettséget kér az emberi jogok európai egyezményében foglaltak betartása alól – írja mai uniós körképében brüsszeli kolléganőnk.
Ebben a helyzetben minimum pótcselekvés, hogy egyes brüsszeli és strasbourgi tényezők – minden lényeglátást mellőzve – képtelenek kilépni higiéniai komfortzónájukból, a politikai feljelentgetésből és a nyomásgyakorlásból. Valójában afféle önigazoló jelentések ezek a kósza levelek. Mintha bizonygatni akarnák valakik előtt: ők most is végzik már korábban jól körülhatárolt feladatukat.”
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
