Hogy vagy?

2020. március 24. 08:58

Nagyon szabadnak érzem magam. Fontos kimondanom, hogy nem pánikolok. Mindnyájan a Gondviselő kezében vagyunk. Interjú.

2020. március 24. 08:58
Bagdy Emőke
Képmás.hu

„Mit a legnehezebb megszokni az otthonülésben?

Olyan keveset töltöttem az elmúlt időkben otthon, hogy a kényszerű karantén egyelőre nagyszerű lehetőség az elmaradt teendők rendezésére. Úgy vagyok ezzel, mint az a friss nyugdíjas, aki az elején még nagyon örül a megnyert szabadidőnek és mindent pótolni akar, amit rég szeretett volna megcsinálni. Így hát nem sokat »ülök«. Ha igen, akkor éppen írok valamit, aztán az okosórám csipog és jelez, hogy ideje egy kicsit felkelni és mély lélegzeteket venni. Levezényli a légzőgyakorlatokat, majd folytathatom a maximum egy órás »gépezést«.

Rendezve az összegyűjtött jegyzeteimet már látom, hogy ha a karantén tovább tartana, meg is írnám azt a könyvet, amit régóta tervezek. Élvezettel kertészkedem a zsebkendőnyi kertben, virágokat ültetek, amiket átteleltettem. Mindig kevés volt az erre fordítható időm, ezért most élvezem, hogy tehetem.

Régóta szoros napirend szerint élek. Reggel imádkozom, tornázom, meditálok, fürdök, reggelizem, szeretteimmel telefonon beszélek és következnek a betervezett feladatok. Nekem ez rendszer, ami fontos. Nem esik szét az időm.

Vannak pszichoterápiás óráim Skype-on, másként most nem tudok rendelni. Nagyon sok hívást kapok, és felhívogatom a barátaimat. Tévém nincs, végre szépirodalmat is ráérek olvasni, sőt, a kora délutáni napsütésben szunyókálok is olykor a teraszon. Nagyon szabadnak érzem magam. Fontos kimondanom, hogy nem pánikolok. Mindnyájan a Gondviselő kezében vagyunk.

Mi az, ami furcsa mód egyáltalán nem okoz nehézséget?

Hát bizony nem hittem volna, hogy a tárolóm rendbe rakásához valaha is hozzáfogok, féltem tőle. Egyedül élek, nem szívesen gondoltam erre a feladatra, de tudtam, most itt van az idő. A nehéz tárgyak, képek, dobozok, bőröndök ijesztő halmaza riasztott, de nekilendültem.

Úgy tettem, mint a fóbiás ember, aki nekimegy annak, amitől fél, és ráámul, hogy eltűnik a félelme.

Most nagyon megkönnyebbültem, kész a munka, ragyog, én is ragyogok, hogy legyőztem önmagam. Mire is jó egy karantén (ha már muszáj)?”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 45 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Greifswald
2020. március 25. 09:04
Nem azt mondtam Jób.
BőröndÖdön
2020. március 25. 08:23
Emőke,jobbulást!
Akitlosz
2020. március 25. 00:26
"Mindnyájan a Gondviselő kezében vagyunk." Csak a 18 éven aluliak és a gondnokság alá helyezettek.
TésT
2020. március 24. 18:34
A Jóisten segitse szegény "szájnyalogatót"
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!