Szentségtörés

„Ha egy országban krízishelyzet alakul ki, amikor az emberek egészsége, testi épsége kerül veszélybe, a társadalom általában összezár. Ezekben az esetekben a pártpolitikának nincs, nem is lehet helye, hiszen, ha nagyon finoman akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk, ez nem elegáns. Ha viszont kerülni kívánunk mindenfajta eufemizmust, azt mondhatjuk, ilyen esetben az adott párt érdekeit előtérbe helyezni primitív és egyenesen aljas.”

„Matteo Salvini, a Liga elnöke számára semmi sem szent. Visszaélt ő már mindennel, volt már ő pápább a pápánál is. Most azonban az emberek félelmét kihasználva a koronavírus terjedését is megpróbálja a kormány nyakába varrni. A válsághelyzet nyomán sem állította le propagandáját. Bírálta Giuseppe Conte kabinetjét amiatt, hogy nem őrizte kellőképpen az ország határait, illetve későn reagált a megbetegedésekre.”

„A volt belügyminiszter most nagyon túllőtt a célon, ráadásul bután is viselkedett, »elfelejtkezett« ugyanis arról, hogy a legdrámaibb helyzet Lombardiában alakult ki, abban a régióban, amelynek első embere, Attilio Fontana éppen a Liga politikusa. Conte kormányfő le is csapta a magaslabdát, bírálta a lombardiai hatóságokat, amelyek – mint mondta – súlyos hibákat követtek el. Felmérések szerint a közvélemény ezúttal nem Salvini mellé állt, egy hét alatt is csökkent pártja népszerűsége. A volt belügyminiszter nem képes felismerni, mely határokat nem szabad átlépni. Mindent elkövet, hogy teljesen lejárassa magát saját honfitársai előtt.”