„A migrációs válság kezelésének ügyében Merkel sokáig kitartott veszélyes és önsorsrontó elmélete mellett, miszerint Európa ossza szét azokat, akik ide akarnak jönni érvényesülni. Ebből az lett, hogy nem csupán megremegett a belé vetett bizalom, de magával ránthatja az egész kétpólusú politikai rendszert is, amíg szép lassan, németesen összeomlik. Ehhez pedig nem kellett sok, csak annyi, hogy az önmagának felépített álomvilágról elhitte, hogy létezik, és ma valóban a szélsőjobboldal elleni kérlelhetetlen küzdelem a kiemelt fontosságú. Ekkor ugyanis sutba dobják a demokráciát, a szavazóknak hátat fordítanak, újragombolják a kabátot.
Amíg még van kabát. Márpedig az egész erről a kabátról szól, nem lehet hirtelen azt mondani: tévedtünk, szigorú határvédelmet követelünk és a migránsok visszafordítását, és figyelünk a német szavazókra, akik egyre jobban szimpatizálnak az Alternatíva Németországnak ezerszer elítélt és kigúnyolt populistáival.Az a bizonyos álomvilág Angela Merkel számára a valóság, még ha dörzsölt politikusként tisztában van is vele, hogy rossz úton halad. Már nem fordulhat vissza.