Tisztánlátás

„Vagyis a zseniális Semmelweis Ignác felfedezése után mintegy száznyolcvan évvel egy csilivili magánrendelőben, az agyonhájpolt egynapos sebészeten valaki vagy valakik mocskos kézzel nyúltak műszerekhez, esetleg megfelelő fertőtlenítés nélkül turkáltak a betegek szemében. Az ellenzéki sajtó igyekszik lekeverni a témát, és felháborodik azon, hogy a Fidesz elítéli az egykor SZDSZ-es, most masszázspárti polgármester közönyösségét. Wittinghoff ugyanis, miután annak idején ügyesen kiszervezte a város szakrendelőjét a baráti körének, mossa kezeit, közölte, a szemműtéteket végző egynapos sebészet nem tartozik az önkormányzati feladatellátás körébe, és szerinte meg kell várni az ÁNTSZ-vizsgálat végét ahhoz, »hogy tisztán lássunk«.

Nos, bár az említett vizsgálat kiderítheti, pontosan hogyan került fekália a betegek szemébe, azért a helyzet világos. A polgármesternek viszont, noha »mély aggodalommal« követi az eseményeket, még nem jutott eszébe, hogy segítséget ajánljon fel az érintetteknek. Pedig lehet, hogy időszerű gesztus lenne, mondjuk, biztosítani számukra egy jó ügyvédet. Ugyanis, mint hallani, a magánrendelő egyesével hívogatja be a betegeket, és próbál peren kívül megegyezni velük. Nyilván győzködik őket, hogy jobban járnak, ha elfogadnak egy pármilliós kártérítést az esetleg elhúzódó bírósági eljárás helyett.

A budaörsi ügy vitathatatlan botrány, az ellenzéket azonban jelenleg egy névtelen levéllel »alátámasztott« eset tartja lázban: ország-világgal igyekeznek elhitetni, hogy a miskolci kórházban négy évvel ezelőtt goebbelsi gonoszsággal meddővé tettek egy roma beteget. Mit sem törődnek azzal, hogy gyorsan kiderült, a nő nem cigány származású, és az sem igaz, hogy mindkét petevezetékét eltávolították. A Mérce volt főszerkesztője, Jámbor András odáig ment, hogy leírta: »Bárcsak valaki felhergelné a cigányságot, vagy még jobb lenne, ha maguktól hergelődnének fel, és szembeszállnának az intézményesült magyar szadista rasszizmussal.« A valamelyest finomabban fogalmazó szocialista Bangóné nyilatkozatai mögött ugyanez a vágy bújik meg, igencsak örülnének a nemzetközi sajtóban jól prezentálható kisebbségi konfliktusnak.”