„Aki azt hitte, hogy a robotika fejlődésének következménye a fizikai munkások terhelésének csökkenése lesz, az bizony tévedett. A világ talán legmagasabb színvonalon robotizált high-tech vállalata, az Amazon munkavállalói valójában nincsenek könnyebb helyzetben, mint a konkurens cégek raktárosai és árumozgatói – ellenkezőleg: munkájuk sokkal nehezebb.
A robotok nem könnyítettek a munkások terhein – a dolgozók lettek kénytelenek alkalmazkodni a gépek és az azokat üzemeltető tőkések diktálta extrém terheléshez és eszeveszett tempóhoz. Az eredmény: négyszer annyi üzemi baleset, mint az iparági átlag – leszázalékolt munkások, akik kapcsán a hatóságok mégis elnézőek: az Amazon túl nagy és túl befolyásos cég ahhoz, hogy az érdemi fellépést vele szemben megkockáztassák, a szakszervezet erőtlen – ha egyáltalán működhet –, a tulajdonosok haszna szemérmetlen, amelyből adózniuk se nagyon kell.
A recept az, ami mindig is volt: minimális fizetések, az emberi munkaerő kizsigerelése, az állam korrumpálása, tisztviselőinek felvásárlása, monopólium létrehozása, szakszervezetek ellehetetlenítése, minimális adózás és minimális szabályozás. Visszatért a manchesteri kapitalizmus, amely még kapitalizmusnak is hitvány, mert monopolizálja a piacot, és felszámolja a versenyt. A Szilícium-völgy a huszonegyedik századi kapitalizmust visszavezeti a tizenkilencedik századba.”