Ha már a liberális jogpolitika a jogalkotó útján, választói mandátum nélkül nem érvényesülhet, az Országgyűlés kapuja helyett maradnak a jogi kiskapuk.
„A karácsony és az új év beköszöntének nyugodt időszaka után villámgyorsan beindult a 2020-as politikai évad. Az első három hétben három, első ránézésre egymástól különböző ügy emelkedik ki: Gyöngyöspata, börtönbiznisz, valamint a külföldről érkező, a magyar kormányzat elleni támadások. Ilyen például az Európai Unió Bírósága (EUB) főtanácsnokának indítványa a külföldi szervezetek átláthatóságáról szóló törvény kapcsán. Hogy mi köti őket mégis össze? A bíróságok: itthon és az EU-ban.
A nyílt társadalom eszmerendszeréhez tartozó »jogvédő szervezetek« ugyanis ezekkel az ügyekkel a bíróságokon keresztül igyekeznek meghonosítani a külföldön már bevált perlési politizálást.
Azt a gyakorlatot, hogy a jogrendszer tökéletlensége folytán mindig is létező kiskapuk tudatos kihasználásával, a jogrendszer eredeti céljával – közérdek, a közrend és a joguralom érvényesítése – szembemenve a választott, legitim döntéshozók helyett bíróságok döntsenek el olyan kiemelt politikai-társadalmi ügyeket, amely viszonyrendszerek rendezése alapvetően nem a bíróságok, hanem a nép által választott szuverén jogalkotó kompetenciájába tartozna.
Nem csak a pernyertesség a fontos azonban, a társadalmi érdekkel visszaélő jogvédőnek titulált szervezetek legfőbb célja, hogy minél magasabb bírói fórumok elé vigyék az egyes próbaügyeket, pereket, de inkább ügyek csoportját, ezáltal alakítva a bírói gyakorlatot.
Ha már a liberális jogpolitika a jogalkotó útján, választói mandátum nélkül nem érvényesülhet, az Országgyűlés kapuja helyett maradnak a jogi kiskapuk. Logikus stratégia.
Ez a technika nyilván akkor kerül előtérbe, ha a kormányzó erő és a törvényhozás az izgága álcivil szervezetekkel ellentétes ideológiai alapon áll, magyarul keresztény-konzervatív-nemzeti. Láthattuk 2006-ban, hogy bár egyes jogvédő szervezetek csendben, halkan kifejezték nemtetszésüket a rendőri brutalitás miatt, azonban nem tolongtak az áldozatoknál, hogy képviseljék őket sem kártérítési, sem más perben.
Nem fogadkoztak, hogy az uniós bíróságig fogják elvinni az ügyüket. Brüsszelben se nagyon hallottuk a hangjukat, hogy tiltakoztak volna a nyilvánvaló és súlyos emberi jogi sértések ellen. Az áldozatoknak végül a nemzeti jogvédők nyújtottak jogi segítséget. Nyilván az áljogvédők ugyanígy járnának el, ha az Orbán-kormány vezényelne lovasrohamot és kardlapozást az aktuális kormánydöntő összellenzéki tüntetők ellen, és verne véresre DK-s nyugdíjasokat és momentumos diákokat bérházak kapujában, udvarán.
Az álcivilek nem csak konkrét jogi eljárásokon keresztül támadnak: évek óta zajlik a bírák érzékenyítése különböző témákban, így a migránsok, a kisebbségek és a homoszexuálisok ügyeiben a már említett álcivil szervezetek különböző képzésein. Ennek az eredményét láthattuk Gyöngyöspatán is: a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány perelt és nyert.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
A nyitott fiatalok új élményeket keresnek.
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
