Az NPK mint szakmai szervezet, kéri az új Nemzeti Alaptanterv módosítását.
„A Nemzeti Pedagógus Kar elnöksége, figyelembe véve a tagság véleményét 2020. január 15-én tartott ülésén az alábbi közleményt fogalmazta meg az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésével kapcsolatosan:
A Nemzeti Pedagógus Kar szerint a magyar pedagógusközösség egységesen azt várja az új NAT-tól, hogy szemléletváltás következzen be a magyar pedagógiai kultúrában. Az első 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetet az NPK széleskörű egyeztetési folyamat nyomán véleményezte, s azt alapvetően jónak, előremutatónak tartotta. Az NPK szakmai bázisára építve konstruktív együttműködés alakult ki a NAT szerkesztőivel, melynek nyomán a kerettantervi egyeztetési folyamatban 2019 őszén is bíztató eredmények születtek egy komplex, szervesen felépített alaptantervi és kerettantervi koncepcióhoz.
A 2020. szeptember 1-i hatállyal bevezetni kívánt rendeletmódosítás azonban ennek a munkának az eredményeit nem tükrözi. A módosítás nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nem biztosítja az intézményi autonómia működési lehetőségeit és az átmenetek zavartalanságát. Redukálja a korábbi kerettantervek választási lehetőségét, és belső struktúrájában sem koherens. A szakképzés folyamatban lévő átalakításával együtt túl nagy terhet jelent a köznevelés szereplőire nézve. A tervezet 2020. szeptemberi bevezetése esetén a tavaszi időszakban nehéz helyzetbe
kerülnek az iskolák és a pedagógusközösségek.
Az NPK mint szakmai szervezet kéri, hogy a NAT-módosítás ezen koncepciója ne kerüljön bevezetésre 2020. szeptember 1-jén, mert számos kockázatot rejt magában. Helyette folytatódjon a korábban megkezdett, előremutató szakmai konzultáció.”
Orbán Balázs az oktatásról kérdezte, Magyar Péter dühkitöréssel válaszolt. A miniszterelnök sértegetésbe kezdett, majd a plenáris ülést is saját politikai előadásának szolgálatába állította.
Célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön.
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes. Szilvay Gergely írása.
„Felelősséggel tartozunk a nálunk tanuló több ezer diákért” – írták.
Máskülönben „nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.”
A cél az, hogy több lehetőség, nagyobb rugalmasság és korszerűbb tanulási környezet lehessen az iskolákban.
Összeférhetetlenség, határozatképtelenség, alkotmánymag és a köztársasági elnök mandátumának kérdése – ezek körül forog az a vita, amely a Köztér szerint az Alkotmánybíróság falain belül zajlik.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
