Új zöld diliház

„The European Green Deal-ként (Európai Zöld Megállapodás) emlegetik azt a legújabb elképzelést, amely szerint az Európai Uniónak 2050-ig karbonsemlegesnek kell lennie, ami annyit jelent, hogy a nettó szén-dioxid-kibocsátásnak nullára kell csökkennie. Minderről nem először és nem utoljára a múlt héten tárgyaltak az unió legfelső vezetői, és el is fogadtak egy közleményt, amelyben kijelentik, hogy »a legutolsó rendelkezésre álló tudományos eredmények fényében (…) az Európai Tanács támogatja azt a célt, hogy az EU karbonsemlegessé váljon 2050-re«.

A közlemény szerint a klímaátmenet érdekében az Európai Beruházási Bank a 2020-as évtizedre ezermilliárd euró kölcsönt ajánlott fel, míg a Bizottság a 2021–27-re vonatkozó költségvetésben százmilliárd eurót szándékozik e célra biztosítani. A Bizottság javaslatát, amelyet Európai Zöld Megállapodásnak neveznek, Von der Leyen, a Bizottság elnöke az Európai Parlamentben jelentette be még a tanácsülést megelőzően. E bejelentéskor Von der Leyen bizonyos mértékig elébe ment a parlamenti zöld–vörös lelkek igényeinek, mert azt a 2030-as célt, amely eddig a szén-dioxid-kibocsátásban 1990-hez képest negyvenszázalékos csökkentést írt elő, ötven százalékra emelte. A zöld–vörös koalíciónak azonban ez sem volt elég, ötvenöt százalékot követelt.

A visegrádi országok, amelyek már a nyáron is hiányolták a klímacélok mellé rendelt forrásokat – miközben a célokkal egyetértettek –, most is fenntartásaikat hangoztatták. Orbán Viktor kijelentette, hogy akkor fogadható el a Bizottság terve, ha azt megfinanszírozzák, és végre felhagynak az atomenergia alkalmazásának kritizálásával és akadályozásával. Andrej Babiš cseh miniszterelnök kijelentette, hogy a karbonsemlegességet atomerőművek nélkül nem lehet elérni, majd kifakadt: »az atomenergia tiszta energia, nem tudom, sok országnak miért van ezzel problémája«.

A Tanács közös közleménye végül eleget tett e követeléseknek meglebegtetve, hogy a gyengébben fejlett országok támogatást kapnak (»figyelembe veszik az eltérő nemzeti körülményeket«) és belevették a szövegbe, hogy »néhány tagállam jelezte, hogy a nemzeti energiaellátásukban nukleáris energiát fognak használni«. Ami a megvalósítás terheit illeti, a Bizottságnak van egy olyan becslése is, hogy a célok megvalósítása évi 260 milliárd eurót igényel. Ez még mindig csak az uniós GDP 1,4 százalékát jelentené, valamivel többet, mint a jelenlegi éves költségvetés, de ennek megvalósítása egy olyan helyzetben, amikor egyrészt a nettó befizetők nem akarnak többet befizetni, mint egy százalék, másrészt, az egyes országokon számon kérik a költségvetési hiány három százalék alatt tartását, meglehetősen kétséges.”