A most már a hazai zöldek által is meghirdetett klímavészhelyzet nem tudományos tényekre épül.
„Amellett, hogy maga a szén-dioxid-kibocsátás feltételezett hatása is megkérdőjelezhető, az végképp nem várható el, hogy egy nyolcvan százalékban fosszilis tüzelőanyagokra épülő világban ezeket az energiaforrásokat rövid idő alatt szél- és naperőművekre lehessen lecserélni, amit a jelentés ajánl. Nagyon gazdag országok, mint Németország, megtehetik, hogy a környező országok erőforrásaira (tárolókapacitásaira, átviteli hálózataira) támaszkodva kísérletezzenek a megújuló energiaforrásokra való átállással. Sőt egyes jó adottságokkal (szél-, vízenergia) rendelkező országok (Dánia, Ausztria) jelentős eredményeket is érhetnek el, az országok túlnyomó többsége számára azonban az ENSZ-jelentés által sugallt út járhatatlan. A világ globális szén-dioxid-kibocsátása növekedni fog, még akkor is, ha a németek teljesítik a zéró kibocsátás követelményét, bár eddig ők sem tudtak eleget tenni vállalásaiknak.
Ami az ENSZ-jelentésben feltűnő, hogy szó nincs benne az atomenergiáról, amelynek segítségével, ha nem is egy-két évtized alatt, hanem hosszabb távon, valóban el lehetne érni a nettó karbonkibocsátás zéróra csökkentését, ha ez a cél. Ez azonban nem választási lehetőség, ugyanis a szén-dioxid után a zöldek második legnagyobb ellensége az atomenergia.
Mindebből következik, hogy a most már a hazai zöldek által is meghirdetett klímavészhelyzet nem tudományos tényekre épül, hanem politikai célokat szolgál, ráadásul kihatásában a valós környezetvédelmi célok megvalósítását hátráltatja, mert elvonja a figyelmet és a forrásokat a valódi problémák megoldása elől.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
