Nem igaz, hogy a budapesti vezetés elképzelései teljesen irreálisak. Interjú.
„A főváros eddig miért nem aknázta ki a brüsszeli lobbizásban rejlő lehetőségeket?
Budapestnek korábban is volt képviselete az EU-nál, de a tevékenység elsősorban ügyviteli jellegű volt, a feladatot a nyilvánosság számára ismeretlen köztisztviselők látták el, mérsékelt önállósággal és mozgástérrel. A főváros irodája más állami intézményekkel közös fedél alatt működött, ami most minden bizonnyal változni fog. Lesz egy kis létszámú, a kormányzattól független iroda, amely kizárólag Budapest érdekeinek érvényesítésével, lobbizással, a főváros és az EU intézményei közötti kooperáció erősítésével fog foglalkozni.
A kampányban és az azóta elhangzott fölvetések nyomán a közvélemény elsősorban azt várja, hogy olyan uniós forrásokat sikerül majd megszerezni, amelyeket Budapest közvetlenül, a kormány beavatkozása nélkül használhat föl. Mekkora ennek a realitása?
Nyilván nem fogják a kedvünkért újraírni a kohéziós politikát és az új finanszírozási ciklus véglegesítés előtt álló költségvetését, de az sem igaz, hogy a budapesti vezetés elképzelései teljesen irreálisak. Az új Bizottságnak számos olyan prioritása van például az innováció vagy a klímavédelem területén, ahol kifejezetten a városoktól várnak cselekvést, ami aligha történhet meg források nélkül. Az Európai Zöld Megállapodás számos települési szintű feladatot kijelöl – ha a célokat a városoknak kell teljesíteniük, akkor a finanszírozás is őket illeti, adott esetben függetlenül az egyes kormányok és a Bizottság közötti esetleges konfliktusoktól. Ezekben az ügyekben közösen fogunk föllépni a visegrádi térség fővárosaival, de a kooperáció szélesebb is lehet a regionális léptéknél: Berlin, Párizs, Bécs is jelezte, hogy érdekelt egy ilyen típusú együttműködésben.
Lát olyan fővárosokat amelyeknek a példáját érdemes követni a brüsszeli érdekérvényesítésben?
Prága látványosan és sikeresen építette ki a saját itteni hídfőállását, a Prague House nem csak képviseleti iroda, hanem a prágai idegenforgalom és a cseh kultúra követe, Prága arculatának építője is. Ilyesfajta kiterjedt tevékenységre Budapestnek nincs forrása, de már most tervezünk olyan programokat, amelyek túlmutatnak a politikán, és úgy fest, hogy a budapesti kulturális életben ehhez partnerekre is találunk. Helsinki irodája a finn főváros intézményeit, nagyvállalatait is képviseli, ez a modell is tanulságos. Mi is arra törekszünk, hogy a fővároson túl ellássuk a kerületek, illetve a nemrég szintén szövetségbe tömörült megyei jogú városok képviseletét is.”
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
„A háborúpártiak Amerikában és Brüsszelben is mindent megtesznek, hogy eszkalálják és kiterjesszék a háborús konfliktust” – jelentette ki a politikus.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
