„Kevés olyan fogalom van az ég alatt, amelynek több meghatározása léteznék, mint a jogállam fogalmának. Mindenesetre az, hogy sok definíciója van, talán még hagyján is lenne, de e definíciók különböző koncepciókat takarnak, vagy fednek el – vagy éppenséggel tárnak fel és bontanak ki. E koncepciók különböző ágait, elemeit, részeit emelik ki az egésznek, és más-más helyre teszik a hangsúlyokat, de akárhány definíciót olvasunk is vagy képzelünk el, a joghoz kötöttség elemét mindegyikőjük tartalmazza, mert ez ennek a jelenségnek a formai közepe.
Ekképpen egy jogállamban a dolog úgy áll, hogy az embereket a jog kormányozza, mert az állam joghoz kötött állam, amelyben a jog uralkodik (és nem egy vagy több ember, vagy akár nagyon sok ember), mert még maga az állam is alá van vetve a jognak (és nem a jog van alávetve az államnak).
Ez persze nagyon szép, de nem problémátlan koncepció, mert az elv megvalósítása nemcsak formai, hanem tartalmi követelményekkel vagy velejárókkal is jár (illetve kell, hogy járjon – ahhoz, hogy érjen valamit). Nyilvánvaló, hogy az elmélet még formailag sem képzelhető el a jogbiztonság követelménye és a törvényesség elve nélkül. Még bonyolultabb a helyzet azonban, ha olyan tartalmi elemeket is számba veszünk, mint a jogegyenlőség, a hatalommegosztás, a független és pártatlan bíróságok általi jogszolgáltatás, a közhatalmi döntések érdemi bírói kontrollja, sőt akár még a politikai pluralizmus is, amely néhány jogállam-definíciónak éppúgy része, mint a többi összetevő.
Mármost ezeket mind egy zsákba beöntve azt érzékeljük, hogy a mixtúra egyes elemei nagyon is összefüggenek egymással, sőt éppenséggel nem is könnyű (és nem is érdemes) szétszálazni őket, mert az egyik következik a másikból, és ha egy elem hiányzik, bizony hamarosan hiányozni fog onnan a többi is. Így aztán végül mégiscsak képesek lehetünk egy államról megállapítani azt, hogy jogállam-e, vagy sem, mert ha valamely elem látványos hiányát vesszük észre a vegyületben, akkor ott a többi elem is előbb-utóbb meggyengül, mint egy hátgerinc, és elvész, mint az ifjúkor.