A Törökországgal való együttműködés nélkül nincs európai biztonság

„A múlt héten nagyon sok bírálat érte kormányát az Erdogan-látogatás miatt – és nem feltétlenül a politikai tartalomra gondolok, hanem inkább arra, hogy ezrek rekedtek az utcákon és Budapest megbénult a lezárások miatt. A kormány nem szeretne bocsánatot kérni a budapestiektől?

Én a látogatás tartalmi részéért voltam felelős, ami magyar szemszögből egészen jól ment. Nagyon fontos, hogy néhány nappal Erdogan elnök washingtoni látogatása előtt felkereste Magyarországot és nem csak a kétoldalú kérdéseket beszéltük át, hanem a regionális kérdéseket is. Meg kell értenünk, hogy a Törökországgal való együttműködés nélkül nincs európai biztonság. Néha az európai kommentárok nem ebbe az irányba mutatnak. Mintha egyes országok nem értenék, hogy három, talán négymillió migráns van Törökország területén és ha Erdogan elnök megnyitja a kapukat Európa felé, akkor az komoly biztonsági helyzetet idézne elő a kontinensünkön. Ezt el kellene kerülni. Vagyis tartalmilag nagyon fontos volt ez a találkozó.

Egy hónapja úgy fogalmazott, Magyarország nemzeti érdeke a török beavatkozás. Most is így gondolja?

Magyarország nemzeti érdeke az, hogy Törökország ne nyissa meg a kapuit Európa felé a 3-4 millió migráns előtt. A mi déli határunk az unió és a schengeni övezet külső határa is. Ha négymillió migráns elindul, akkor az első pont, ahol fizikai akadályba ütköznek, az a magyar határ. Mi tényleg szeretnénk elkerülni ezt a helyzetet. Ez csak Törökország segítségével történhet meg. Természetesen van védelem, a hadsereget és a rendőrséget is a határra telepítettük, hogy megállítsunk egy ilyen hullámot. És meg is állítanánk ezt, fel vagyunk rá készülve. De jobb lenne elkerülni ezt a helyzetet.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta a Türk Tanács ülésén: ha Magyarország megkapja a bővítési portfóliót a bizottságban, akkor »állunk a rendelkezésükre:« Ezt Erdogan és Alijev elnököknek mondta. Mire gondolt? Hiszen a bizottságnak az európai érdeket kell képviselnie.

Az Európai Uniónak van egy keleti partnerség nevű stratégiai programja. Ebben részt vesz Azerbajdzsán is. Az unió pedig nemrég elfogadott egy Közép-Ázsiával való együttműködésre vonatkozó stratégiát. Ebben részt vesznek más, a Török Tanácsban jelen lévő országok is. Mi, mint uniós tagok, teljes mértékben egyetértünk ezzel a politikával, legyen az a keleti partnerség, vagy éppen az unió új közép-ázsiai stratégiája. Ha a biztosjelöltünk átmegy, és ő lesz a következő bővítési- és szomszédságpolitikáért felelős biztos, akkor nyilvánvalóan ennek megfelelően jár majd el. Vagyis az uniós stratégiának megfelelő módon – ami megfelel a magyar érdekeknek is.”