Senki sem játszhat Istent!

„Milyen hasonló konkrét eseteket tart még kifogásolhatónak?

Van például olyan alkotmánybíróság Európában, amelyik egyedi eset alapján a semleges nem anyakönyvezhetőségéről döntött. Ez egy létező probléma. A liberális jog inkább a kivételek oldalára állt. Ez csak egy a sok-sok iránytévesztés közül, ami értelmetlen és káros a társadalmakra nézve. A nyugati civilizációk politikusai és jogászai óriási hibát követnek el azzal, hogy a közösségi normák fölé emelnek olyan témákat, melyekkel a jog felsőbbrendűségét hirdetik az emberi természettel szemben. Így a kivétel lesz végül a szabály. Hiába van elegük az embereknek az efféle jogászkodásból, az egyedi felvetésekből születő, de a társadalom egészére ható döntésekből, ezt rendre figyelmen kívül hagyják olyan országokban, ahol viszont lépten-nyomon a demokrácia fontosságáról beszélnek.

Miért nem alakult ki kiegyezés a két nézőpont között?

A világ az emberi méltóság tekintetében egyre jobban polarizálódik. Sajnos az ezzel kapcsolatos viták, nézetek leegyszerűsödnek, aminek hullámain eveznek azok, akik hasznot remélnek ettől. A két irányzat közötti különbség jelentőségét én abban látom, hogy a progresszívek sosem mondják ki – a tetteik azonban ezt igazolják –, hogy ők nem Isten képmására teremtett méltóságként tekintenek az emberre, hanem mint tényezőre, vágyaik, majd erre épített jogaik kielégítésének tárgyára. Ha ezt kimondanák, védhetetlenné válna a szándékuk az emberek túlnyomó többségének.

Mi a válasz erre a progresszív tempóra?

Az első és talán legfontosabb az emberi kapcsolatokban rejlik. Ez patetikusan hangzik, de tényleg ez az alapja annak, hogy a dolgok közelítsenek afelé, ami jó az embernek. Hiszen a közeli kapcsolatok erősítik meg azt a gondolatot bennünk, hogy azt kívánom a másiknak, amit magamnak is kívánok. A második fontos dolog, hogy vállaljuk a véleményünket. Többen vannak, akik úgy gondolják, nem hagyhatjuk, hogy megfosszák az embereket a természetességtől. A teremtés védelmében például ki kell mondanunk, senki sem játszhat Istent! Se mesterséges anyaméhvel, se drogliberalizációval, se oly’ módon, hogy áthárítja a felelősséget az egyszerű emberekre, ahelyett hogy a saját széles portája előtt sepregetne. Ettől sajnos nagyon messze vagyunk még.

Ennyire reménytelen lenne akkor a helyzet?

Sosem reménytelen. Ahol csak tudom, elmondom, hogy a fiatalok szabad választásán múlik, milyen lesz a jövőnk. Ha úgy élik az életüket, hogy hamis pótlékok helyett vannak céljaik, tudatosan építik a jövőjüket és közösségben gondolkodnak, akkor boldogulni is fognak.

Nem kis feladat ez a mai világban.

Ez így van, de látva a mai fiatalokat, meg fogják oldani, abban biztos vagyok!”