Publicisztikát a baloldalnak!

„Csak aztán ott kezdődnek a bajok, amikor mindezt meg is akarja magyarázni. Azzal a TGM-i megállapítással nem foglalkozom, miszerint az orbáni politika térhódítása azért lehetséges, mert Nyugat-Európa a kontinens keleti feléhez idomulva maga is szélsőjobbra tolódik, mivel TGM annyira a baloldalon van, hogy onnan még a közép is fasizmusnak látszik. A jeles gondolkodó olyannyira balra tolódott, hogy tőle balabbra már csak a zártosztály van.

A szívmelengető olvasmány nem emiatt döccen meg. Hanem TGM kijelenti: a nyugat-euró­paiak hátat fordítanak nekünk.
Egyszerűen elegük van belőlünk és szomszédainkból. Tele a hócipőjük.

Látni sem akarnak, hallani sem akarnak mirólunk: »…] a nyugat-európaiaknak megvan a maguk baja, nincs kedvük a velük szemben nyíltan ellenséges kelet-európaiak méregdrága anyagi támogatásához és ennek ellenére folytonos ungorkodásukhoz.«

A méregdrága anyagi támogatásnál elidőznék egy kicsit. Ez az egyik kedvenc szlogenje azoknak, akik szerint nekünk kutya kötelességünk a nyelvünket a Nyugat popsijában tartani. Ugyanők nevezik persze – mikor a diskurzus másképp kívánja – Magyarországot Németország összeszerelő műhelyének. Vagy én értem rosszul, és szegény önfeláldozó németek ráfizetéssel dolgoztatnak piciny hazánkban? Vagy hollandus barátaink? Úgy hallottam, az európai közösbe bedobott minden egyes eurójukért alig az 1,8-szorosát kapják vissza.

Mennyivel jobb volt, mikor ezeket a tranzakciókat még a németalföldi Kelet-indiai Társaság intézte a gyarmatok és a rabszolgatartás idillikus évszázadaiban! Megszakad a szívem. Egyúttal be is gurultam, miként is lehetünk ennyire hálátlanok. Javasolom, hogy kérjünk tőlük kölcsön, és a kölcsönből vásároljuk meg az ő termékeiket, így kerüljük el, hogy recesszióba essen az adományozásra hangolt gazdaságuk.”