Sorsfordító lesz a 2019-es önkormányzati választás?

„A közelgő önkormányzati választás kapcsán most egy nagyon érdekes jelenségre hívnám fel a figyelmet. A mostani voksolás nagyjából a 30 évvel ezelőtt kezdődött rendszerváltás évfordulójára esik. Ebben a 30 évben a magyar pártpolitikában egy nagyon érdekes hullámzás figyelhető meg. 1989-1999 között egy olyan pártszerkezet jellemezte az országot, hogy egyetlen domináns párt sem volt, folyamatosan hullámzott a pártok támogatottsága. 1990-ben, 1994-ben, és 1998–ban is hat párt jutott be a parlamentbe, és tudott frakciót alakítani. Az első nagy változás 1999-ben kezdett körvonalazódni. 20 évvel ezelőtt kezdett kirajzolódni, hogy az MSZP és a Fidesz a teljes választói népesség 85-90 százalékét lefedi, és a kisebb alakulatok a jelentéktelenségbe vesznek. Mindennek a megerősítését a 2002-es országgyűlési választás jelentette, amikorra két mamutpárt jött létre.

1999-2009 között a Fidesz és az MSZP uralta a magyar politikát. Brit, ausztrál és amerikai mintára kétpártivá vált a magyar pártrendszer. Úgy tűnt, hosszú ideig semmi sem veszélyezteti a Fidesz-KDNP pozícióit a jobboldalon, és az MSZP-ét a baloldalon. A Gyurcsány-kormány roppant gyenge és káros teljesítménye, és az általuk okozott gazdasági válság, azonban megsemmisítette a baloldalt. A 2009-es EP-választáson hatalmas győzelmet aratott a Fidesz, és a semmiből a harmadik helyre jött fel a szélsőjobboldali Jobbik. A 2010-es országgyűlési választás pedig ugyanezt az eredményt hozta.

2009-et követően nagyon sokan arról beszéltek, hogy csak időleges lesz az a pártszerkezet Magyarországon, hogy a Fidesz van domináns pozícióban, míg a többiek a középpárti státusz határán billegnek. A 2009-2019-es időszakban bár voltak olyan pillanatok, amikor a Jobbiknak volt esélye arra, hogy versenyre kelljen a Fidesszel, de Vona Gábor hatalmas taktikai tévedései mára a Jobbikot a teljes jelentéktelenségbe vitte. A pártszerkezet stabil maradt, a Fidesz domináns pozícióban maradt a mögöttünk hagyott EP-választáson is.

Nagy változás volt a hazai pártszerkezetben, hogy a májusi EP-választáson a Jobbik és az LMP gyakorlatilag megsemmisült, és helyüket az MSZP, és annak utódpártjai próbálják betölteni. Az önkormányzati választáson gyakorlatilag az egykor nagy erővel bíró MSZP és annak utódpártjai (DK, Momentum) álltak fel az ellenzéki oldalon. Innentől kezdve tehát a fő kérdés, hogy visszatér-e az 1999-2009 közötti kétpártrendszer. Az ellenzéki oldalon jól látszik az összetömörülés, a nagy kérdés, hogy a 2018-ban még másfélmillió szavazót összegyűjtő Jobbik és LMP hívei, vajon milyen irányba indulnak októberben. Az EP-választáson nagy részük otthonmaradt, más részük pedig a Momentum és a DK irányába ment. Október 13-án este minden bizonnyal sokkal okosabbak leszünk.”