Akiknek fáj az Orbán-beszéd

2019. június 20. 10:37

Senki nem hamisítja meg a rendszerváltás emlékét, hacsak ők nem.

2019. június 20. 10:37
Bencze Izabella
Magyar Nemzet

„A teljes csapatkivonás igényét először – bárhogy fáj is ez a mostani ellenzék egyes képviselőinek –, az ország és a világ nyilvánossága előtt Orbán Viktor fogalmazta meg 1989. június 16-án a Hősök terén elhangzott, az akkori hatalom és az azt kiszolgáló kommunista kormánymédia által durván támadott beszédében.

A nagy nyilvánosság mintegy negyedmillió jelenlévőt és a televízió jóvoltából több millió magyart, valamint a teljes nemzetközi sajtót jelentette. Történelmi beszéd volt.

Nos, ez ellen tüntettek idén június 16-án, a 30. évforduló alkalmával rendezett Szabadságkoncert előtt gyászba öltözött ­ellenzékiek, köztük Bródy János, Dés László, Magyar Bálint, Lendvai Ildikó és a szervezők, Donáth László, Eörsi László, Jánosi Katalin, Rainer M. János, Rajk László, Ungváry Rudolf és Vásárhelyi Mária.

Pontosabban azért tüntettek, hogy kifejezzék nemtetszésüket »az ­1989/90-es rendszerváltás immár naponta meghamisított emléke« miatt és azért, mert az a videó, amely a televízióban propagálta a rendezvényt, felidézve Orbánnak az orosz csapatok teljes kivonására vonatkozó reményét, Rényi András szerint azt sugallja, hogy Orbán híres beszéde döntötte meg a rendszert. Szerintem meg nem sugallja ezt, és senki nem hamisítja meg a rendszerváltás emlékét, hacsak ők nem.

Mégis, a kommunisták melyik szégyenét kellett volna a videóba betenni? Azt, hogy Grósz Károly 1989 márciusában csendben jelezte Gorbacsovnak, hogy a számunkra előírt katonai beszerzéseket nem bírjuk már teljesíteni? Azt, miszerint évi húszmillió forintot fizet a magyar állam – a szovjetek helyett! – magyar állampolgároknak az orosz katonák által okozott gázolásos balesetekért, nemi erőszakokért járadék, táppénz, rokkantsági nyugdíj formájában?”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 81 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Európai téridő
2019. június 21. 07:53
Hát, sajnos, nem maradt abba az elvtásszerű maszatolósdi és történelemhamisításnak nevezett vádaskodósdi.
Onurisz
2019. június 20. 15:39
A 80-as évek eleje óta olvastam a szamizdatot, 84-től magam szereztem be és terjesztettem az ismerőseim körében, 86-87 óta benne voltam az ellenzéki mozgolódásokban, és ott voltam szinte minden nyilvános ellenzéki eseményen, majd az első párt-feltámasztásban. Budapesten! (Lakitelken.) Mindenütt, akkor még a nyilvánosság szintje alatt. Ám, hogy mit jelentett Nagy Imre újratemetése és miért volt fordulópont, az akkor tudatosult bennem, amikor gyerekkori barátom (vidéken élő) édesapja - aki direktben ugyan nem politizált velünk, de személyiségével, tartásával, megjegyzéseivel mindig éreztette mit gondol a világról - nem sokkal később elmondta, akkor értette meg, hogy valóban változás lesz, amikor hallotta a tévében a beszédeket. (Gazda családból származott, a háború idején repülőgép-szerelőnek tanult, megélte az összeomlást, a ruszki megszállást, a kommunista önkényuralmat, a forradalmat, téeszesítést - és levonta a tanulságot: meg kell őrizni, amit meg lehet, és túl kell élni.) Úgy fogalmazott, ha a tévében nyíltan lehet követelni, hogy a szovjet hadsereg vonuljon ki, és nem szakítják meg az adást, akkor véget ért a kommunista világ. Ott a téren, akkor nekem nem tetszett ez a beszéd. Túl radikálisnak gondoltam, attól tartottam, hogy visszaüthet. Az óvatos, a lehetőségeket fokozatosan tágító, kitapogató stratégia híve voltam, mint még oly sokan. Nem voltunk 'beavatva' az utólag már jól látható világtörténeti folyamatba. De Orbán Viktor sem, ám ő bátor volt, akkor úgy éreztem, vakmerő. Szerencsére neki lett igaza. Hogy nem volt az óvatosságunk teljesen alaptalan, azt a Gorbacsov elleni 91-es puccskísérlet igazolja. Ha korábban történik, nagy bajokat is okozhatott volna. Orbán Viktor akkori mentalitását, személyiségét jól jellemzi a Szabad Kezdeményezések Hálózatának alakuló ülésén, 88 május 1-én kis csoportban lezajlott beszélgetésünk. A lehetőségeket mérlegelve azt találtam mondani, hogy "nem szabad fejjel menni a falnak". Mire Orbán azonnal kontrázott: "De! Neki kell menni fejjel és be kell szakítani!".
tabakur
2019. június 20. 15:31
Látom szépen alakítják a rokkant agyú miniszterelnökünk személyi kultuszát. Nem most kezdték. A fiatal forradalmár akit Kádár belügyminisztere védett biztos nagy hős volt. Apja figyelemreméltó párthűsége segítette,hogy egyáltalán egyetemre kerülhetett a gyerek . Az egész Bibó kolesz egy fiatal káderek gyűjtőhelye volt. Nem rendszerváltó hősök voltak ezek hanem pénzre ,hatalomra vágyó bűnöző hajlamú laza erkölcsű fiatalok gyülekezete.
3M..
2019. június 20. 12:32
Nem beszél az, hanem felolvas. Szebb Jövőt!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!