„Goethe híres regényének címe (Wahlverwandtschaften) a lelki rokonságra utal, ám a lényeget (legalábbis az alábbi cikk szempontjából) pontosabban visszaadja a könyv magyar fordításának címe: Vonzások és választások.
A konzervativizmus és a jobboldali politikai pozíció kapcsolata igencsak összetett téma. Összetett, mert a konzervativizmus inkább meghatározott eszme vagy szellemi beállítottság képviseletét jelenti, míg a jobboldal címkéje inkább az aktuális politikai helyzet kontextusára vonatkoztatható. Konzervatív sokféle lehet, ami persze nem jelenti a posztmodern anything goes-t. De azt igen, hogy a saját világán belül többféle, mint a liberális vagy szocialista eszmekör. Ebből következően az utóbbiak esetében könnyebben megadható az alapvető (koherens) értékkatalógus, míg az úgynevezett konzervatív kánon nehezebben definiálható – ha egyáltalán definiálható. Gondoljunk csak arra, hogy vallásos vagy éppen ateista alapon is kifejthető a konzervatív alapállás. (Az utóbbira példaként John Kekes említhető.) Persze lehet vallásos meggyőződésű egy liberális vagy egy szocialista is, ám ez tipikusan nem inherens része eszméjének, hanem az adott politikai gondolkodó magánvilágát jellemzi. Nem trükkös kibúvás a lehetséges immanens kritikák alól, hogy kétségesnek tartom az eszmetan szintjén egy koherens konzervatív kánon megfogalmazhatóságát. Csak azt jelzem, hogy a konzervativizmus megítélése szempontjából nem elegendő bizonyos alaptételek rögzítése, hanem figyelembe kell venni a történetiségben kifejeződött sokszínűséget is. Ezen túlmenően arról sem feledkezhetünk meg, hogy a politikai gyakorlatban is – miként a tudományról megállapította Polányi – jelentős szerepet játszik a »hallgatólagos tudás«. És a hallgatólagos tudás nem kanonizálható.
De a másik fogalom, a jobboldal is szemantikai burjánzást mutat. Jobboldalhoz korántsem csupán konzervatív meggyőződésűek sorolhatók.”