Orbitális ostobaság

„Szerencsés D. Márton tendenciózus fogalmazásából is süt a valótlan tényállítások és a megbélyegzés szándéka.

Vagy tagadná azt, amit a tudomány ma már tényként vesz: hogy a tömeges traumának transzgenerációs utóhatásai vannak?

A hivatalos zsidóság, és számos zsidó szervezet aktuális megnyilvánulásaiban, illetve a közösségi identitásban néha tényleg túlzott szerepet játszik a holokauszt – vagy inkább játszott a közelmúltig, de már ők is próbálnak elszakadni tőle –, ám összekeverni az ebből három évtizede kilógó, sokszor ezt kritizáló lapot, mely éppenséggel új önképet is adott a zsidóságnak, számos alkalommal bírálva a holokauszt-identitást – nemcsak butaság, tendenciózusan előítéletes gondolkodás is.

Ha nem provokálna fölösleges emlékezetpolitikai vitákat a kormány: lásd a féligaz, félhazug üzenetet közlő Szabadság téri megszállási emlékmű, az ezzel egyidőben elindított, jelentős bizalmatlanságot keltő Sorsok Háza projekt, a Veritas Intézet elszabadult hajóágyúja, stb, stb – ezrével kevesebb cikk született volna a vészkorszakról, felelősségről, és nem kellene a történelmi emlékezetről annyit beszélnie a zsidóknak sem.

Nem szólva arról, hogy Szerencsés valótlan állításai mellett a politikai vádak – miszerint a zsidók a múltba ragadva nem vennék észre az aktuális veszélyt, az iszlám fundamentalizmust – épp a Szombatra nézve igaztalanok.”