Utoljára a patkányokról

„Kaptam én mindent azért, mert meggyőződésem, hogy Bangónét minden tisztségéről és a mandátumáról is le kellett volna mondatni a patkányozása miatt.  És az ő butasága eltörpül amellett az alávalóság mellett, ahogy mentegették, »belemagyarázással« vádolták a Fideszt (meg persze engem is), sőt, egy napig még »ellenpatkányozást” is folytattak.  Az MSZP ezzel a szememben megbocsáthatatlanul járt el, de mondjuk Tordai Bence se kutya, aki szerint „akinek nem inge, ne vegye magára«.  Képzeljük csak el, mit gondolnánk, ha valaki mondjuk Wass Albert »Patkányok honfoglalása« c. írását próbálná ugyanígy mentegetni...

Néhány megjegyzés így utoljára:

Bangóné nem újságíró vagy propagandista, hanem képviselő, frakcióvezető-helyettes, ezért nem lehet elbagatellizálni az ügyet.

Különösen nem bagatellizálhatják el olyanok, akik fel vannak háborodva a kormánypárt gátlástalanságán.  Semmiféle taplóság nem indokolhatja az ellenoldal taplóságát, sőt, éppen ellenkezőleg, csak súlyosbíthatja.

Tényleg utálok ingyen szakvéleményt írni, de mivel voltak, akik még a szakértelmemet is megkérdőjelezték Bangóné szövegének értelmezésével kapcsolatban, muszáj röviden elmagyaráznom, hogy Bangóné megnyilvánulása miért nem volt félreérthető, nem volt »szerencsétlen megfoglamazásnak« minősíthető.  Nem lehetett úgy értelmezni, hogy ő csak a fideszes káderekre, kliensekre, propagandistákra stb. gondolt.  Bizony, a Fidesz-szavazókra gondolt, legalábbis ezt fejezte ki.  Szakvélemény helyett éljünk azzal az egyszerű próbával, hogy fogalmazzuk meg a kontextussal együtt egyetlen megnyilatkozásban azt, amit egyesek szerint mondott, és ítéljük meg, hogy épelméjű ember tehetne-e ilyen állítást.  Ha ugyanis úgy érezzük, hogy teljesen agyament lenne ennek a megnyilatkozásnak a logikája, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ez nem a helyes értelmezése annak, ami elhangzott:

»Azért nem csökkent a Fidesz népszerűsége a sok nyilvánosságra került korrupciós ügy, csalás, hazugság ellenére, mert Magyarországon túl sok a fideszes oligarcha, korifeus, a hatalomhoz opportunista módon dörgölőző.«

Ha valaki szerint ez épeszű okoskodás, akkor ő gondolhatja azt, hogy Bangóné csak a Fideszes vezetőkre és a nyaloncaikra értette azt, hogy patkányok.  De mivel ennek az idézőjelbe tett »gondolatmenetnek« se füle, se farka, Bangóné válaszát nem érthettük így.  (Azzal az értelmezéssel foglalkozni sem érdemes, miszerint Bangóné a budapesti rágcsálóhelyzetre utalt.  Az ugyanis, ha valóban siralmas, nemhogy nem magyarázná a Fidesz változatlan népszerűségét, hanem éppen ellentmondana neki, ráadásul nem is Budapestet említette a válaszában, hanem egész Magyarországot.)  Ezzel szemben teljesen logikus (bár számomra visszataszító) az az értelmezés, amit itt le sem írok, de ami a Fidesz szavazóbázisát minősíti, és ezzel indokolja, hogy nem csökkent a népszerűségük.

Előre bocsánatot kérek azoktól, akikkel ezek után nem bocsátkozom vitába Bangóné megnyilvánulásának súlyát vagy értelmezését illetően.  Egyrészt némileg rátarti vagyok, és bízom annyira a szakértelmemben, hogy képes vagyok egy rövid szöveget értelmezni, másrészt nem érek rá ilyesmire.”