Betanított droidok

1. Az elmúlt 30 évben a – ma így hívják – szakközépiskolai képzés szegregált képzési formává silányult, ahová a társadalom peremére szorult örök vesztesek gyermekei kerülnek/kerültek, akik funkcionális analfabétaként nem képesek a szakmát elsajátítani, többségük fiatal munkaerőként csak betanított vagy segédmunkára alkalmas. Ez a réteg az, amely 15 éves korban mintegy 3 évnyi tudásanyaggal van elmaradva a gimnáziumi tanulókhoz képest. A lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás egyes régióban 3 szorosa a gimnáziumi átlagnak. A szakközépiskolákban a lemorzsolódás elérte a 21 százalékos arányt, de a roma tanulók körében 60 százalék körül mozog. Be kell(ene) vezetni az országosan standardizált alapképességi – kulcskompetenciákra is épülő – bemeneti mérést a szakképzésbe belépők számára. A bemeneti kulcs/alapkompetenciák hiányában pedig munkaalapú szakképzési felkészítő programokat kell szervezni, annak érdekében, hogy alkalmassá váljanak a szakmaszerzésre.

2. Az ágazati szakközépiskolai képzés kivégzése és a szakgimnáziumi képzés erőltetése súlyos károkat és torzulásokat okozott, amely közvetlenül hozzájárult a gimnáziumok további térnyeréséhez. Ebben a 4+1 éves intézménytípusban két szakma elsajátítása és a szakmai érettségi megszerzése fantazmagória, ráadásul még ebbe az iskolatípusba is jócskán kerülnek funkcionális analfabéták, hiszen a 15 éves korosztályon belüli arányuk 30 százalék, és csak egy részüket szívja fel a szakiskola. Mindezek tetejében az óraszerkezet radikális megváltoztatása, valamint a szakmai érettségi bevezetése tovább szűkítette a továbbtanulási lehetőségeket.

3. Hibás lépés volt a tankötelezettségi korhatár ilyetén mértékű leszállítása. Ami leginkább romboló volt, az az üzenet és a politikai szándék, a »renitenskedő« tanulók megregulázása, eltávolítása, közmunka »rezervátumba« kényszerítése. A korai iskolaelhagyók száma 2010-es 10,8 százalékos arányához képest 2017-re 12,5 százalékra szökött fel, ezzel az uniós országok szégyenpadjára kerültünk (Szlovákia 9,3 százalék, Csehország 6,7 százalék és Lengyelország – ahol sikeres 9. osztályos általános iskolai reformot hajtottak végre – 5 százalék, Szlovénia 5 százalék). Még szerencse, hogy nem 15 éves korra szállították le a tankötelezettséget, hiszen legfelsőbb döntéshozói szinten volt ilyen törekvés, amelyet az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is támogatott.”