„Ráadásul a kormány hamarosan a felsőoktatásba való bekerülést teszi függővé attól, hogy megvan-e a tanulni vágyó fiataloknak a középfokú nyelvvizsgája. A döntést sok kritika érte a szakma és az ellenzéki politikusok részéről, és készült egy ombudsmani vizsgálat is, amely megállapította, hogy a felsőoktatásba való bekerüléshez szükséges magas szintű nyelvtudást nem biztosítják a középiskolák. Az erről való döntés 2014-ben született meg, ami után hat év állt volna rendelkezésre ahhoz, hogy érdemi előrelépés legyen a nyelvoktatás színvonala növelése terén.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az utóbbi években számos olyan kormányzati intézkedés valósult meg, amely a fiatalokat segíti a nyelvtanulásban. Tavaly óta a kormány minden harmincöt év alatti fiatalnak megtérít egy legalább középfokú nyelvvizsgát, ezenkívül évek óta zajlanak a diplomamentő programok, amelyek azoknak a korábban felsőoktatásban tanuló hallgatóknak segítenek, akiknek már csak a nyelvvizsga megszerzésén múlik az egyetemi–főiskolai oklevél megszerzése. Idegen nyelvi stratégia is készül, a legutóbb pedig a miniszterelnök jelentette be, hogy külföldi idegen nyelvi program indul, hogy a fiatalok anyanyelvi környezetben gyakoroljanak nyelveket.
Tehát történtek előrelépések, amelyektől azonban gyors és látványos javulást nem lehet várni. Addig biztosan nem, amíg a fiatalok nyelvtanuláshoz való hozzáállásán nem változtatunk. A cél az, hogy a diákok belássák, nyelvet tanulni jó és természetes dolog, nem pedig kényszerű követelmény. Ennek elhitetése a fiatalokkal elsősorban a szülőkre és a pedagógusokra fog várni, és egy sokkal nehezebb feladat lesz, mint az idegennyelv-oktatás színvonalának javítását szolgáló további intézkedéseket meghozni.”