Extrém teljesítmény a nagycsalád, és végre elismerték!

Az ilyen családok minden támogatást megérdemelnek.Sajnos úgyis kevesen vannak!

Nálunk öt gyerkőc van, ajándékként élem meg minden pillanatát a családi életnek. Ha nehéz, azt is. Kívánom mindenkinek, hogy tervezett gyermekük megszülessen, hogy tartsanak ki egymás mellett a házastársak. Ezt a kérésemet Isten elé is oda szoktam vinni. Tegyünk így minél többen!

D. Tóth Kriszta sem tudta türtőztetni magát, s – a családbarát kormánypropagandát hallva – kiáltványt írt „Na, most már tényleg szálljatok ki a méhemből – és a gyerekem fejéből” címmel. Felidézte, hogy épp a pirosnál álltak – ő és a lánya –, amikor két sláger között megszólalt az EMMI megbízásából készült hirdetés a rádióban. „Annak a 30 másodpercnek az egész attitűdje olyan volt, hogy nem lehetett félreérteni. Nem csak nekem, egy negyvenes, cinikus újságírónak. Hanem egy tökéletesen naiv, tiszta, logikus és őszinte gyerekagynak sem. Ezek itt, kérem szépen, azt mondják, hogy abból lesz jó ember, akinek van testvére.” hát igen, ilyen undorító cikket csak egy cinikus libsi újságíró tud írni..na majd a lánya, mert ezeknek a gyermekei sem szoktak messze esni a fájuktól..

Az abortuszos cikktől másolom át: Az abortusz kapcsán az elsődleges probléma, ami miatt Magyarországon is engedélyezik, "a nő társadalmi helyzetének súlyos megrendülése" értsd: 1. nincs pénz felnevelni a kölköt, a nő egyedül nem merne belevágni az anyaságba 2. annyira nem tudják elképzelni magukat szülőként (pláne a lány anyaként), annyira nincs felkészülve arra, hogy mit kell csinálni egy babával, hogy egyszerűbbnek tűnik az abortusz. Ez utóbbi helyzetre tudok is mutatni egy kis videórészletet: https://www.youtube.com/watch?v=zZ13q5l7iBM&t=113s - azóta szerencsére megszületett a kisfiú, de sokan nincsenek olyan szerencsés helyzetben, mint a Barátok köztös színésznő, és ezen a ponton az abortusz mellett döntenek. Észrevehető, hogy nem csak a felkészületlenség nyomasztja, hanem az egyedül maradástól való félelem is. Ezeknek a problémáknak a megoldása egy olyan pofonegyszerű ötlet volna, ami biztosítja a nők gyerekvállalását, teljesen függetlenül attól, hogy bárki is hajlandó-e finanszírozni, támogatni őket anyagilag és egyéb módon (segítséggel). Ez pedig nem más, mint az anyaságért adott fizetés. Ennek természetesen több megszorításának is kell lennie, hogy az egész ötlet ne okozzon több kárt, mint hasznot: 1. először komolyan meg kellene tanítani a gyereknevelés elvárt szintjének paramétereit, mert sok fiatal már eleve nem tudja, mit kezdjen egy gyerekkel, nincs tapasztalata, nincs rutinja és azért nem vág bele a gyerek "projektbe" mert "még nincs készen rá". A tanulmányokat természetesen papírral lehetne igazolni (szakirányú érettségi a célszerű, mármint magyarul. legyen érettségi tárgy a családi életre nevelés). Ezek tehát szakismeretek, a gyerekneveléshez speciális tudás szükséges, amit tényleg el lehet ismerni szakmaként, és mivel tudást is igényel és sok erőfeszítést is kíván, ezért valóban lehet érte fizetést is adni. 2. De csak akkor, ha a teljesítményt ugyanúgy, mint más szakmák esetében, folyamatosan ellenőrzik. Anélkül ugyanis bárki bármilyen módon visszaélhet a pénzzel, a közpénzzel való visszaélésnek pedig legalább ezt az új csapját nem érdemes megnyitni. Tehát érdemes lenne rá közpénzt szánni, de csak abban az esetben, ha cserébe "profi" munkát végeznének a szülők, és "minőségi" gyerekanyagot állítanának elő, nem pedig mihaszna, neveletlen, drogos anarchista bűnöző csürhét. Abból van épp elég, nem kell még több. 3. max. 38 éves korig, biológiai okból kb eddig elég biztonságos a gyermekvállalás, innentől kezdve rizikós. És a nőnek sem jó, ha végképp otthon savanyodik meg. Jó volna, ha lenne annyi jövőképe egy fiatalnak, hogy előre tudja tervezni - érettségi után cirka 20 éve van a támogatott gyerekvállalásra. Ezekkel a kitételekkel együtt a főállású anyaság óriási segítséget, támaszt, biztonságot jelentene a nőknek, és az abortuszok arányát töredékére szorítaná vissza. "Heti 70 órát dolgoznak a főállású anyukák A család és az otthoni teendők ellátása mellett alvásra napi 6, önmagukra pedig alig 1 órájuk marad a háztartásbeli nőknek. (...) A kutatók kiszámolták, hogy ha az anyukákat fizetnék az elvégzett munkáért – ugyanazzal az óradíjjal, mint amennyit a takarítónők, bébiszitterek kapnak a szigetországban – akkor évente 37 000 fontot, azaz nagyjából 11 millió forintnak megfelelő összeget keresnének." https://www.nlcafe.hu/csalad/20110722/heti_70_orat_dolgoznak_a_foallasu_anyukak_/