„Az emlékezésből nagyon sok minden következik. Soha nem igazolhatjuk a gyilkosokat. Ismernünk kell az elrabolt és megtört életek sorsát – és ismernünk kell azokat is, akik mindezt elkövették! Tudnunk és értenünk kell, hogy a zsarnokság is emberek döntéseinek és tetteinek következménye! Józan ésszel senki nem mondhatja, hogy a kommunizmus eszméje jó volt – csak a megvalósításba esett némi hiba, ami alapvetően tért el az alapítók szándékától.
A felelősségünk éppen ezért nagy: a diktatúrával szemben a szabadságot, a terrorral szemben a jogállamot, a szovjet szuronyok legitimációjával szemben a népfelséget, a megszégyenítéssel, kínzással és gyilkosságokkal szemben pedig az emberi méltóság feltétlen tiszteletét kell választanunk! Nem csupán azért, mert így emlékezhetünk méltóképpen az áldozatokra, hanem azért is, mert csak ez ad értelmet a vértanúk vérének.