„A »Miért sikeres a kormány és miért nem sikeres az ellenzék?” címet viselő gondolkodás margójára:
Mikszáth Kálmán írja az alábbi sorokat Tisza Kálmánról, aki a dualizmus korában 15 évig volt hazánk miniszterelnöke.
»Azért a Tisza Kálmán politikája mégiscsak a magyar nemzet politikája, s ha vannak, akik nem tudnak vele haladni egy úton, azok nem tudnának a létező ellenzéknek egyikéhez sem csatlakozni, mert a magyar nemzet politikájának ellenzéket csak a magyar nemzet politikája képezhet.
Az egyenesen Tisza ellen „Nem Tisza Kálmán!” programmal megalakult habarékpárt pedig politikai svindlerek, erkölcsi halottak és nagyravágyó üresfejek zagyvaléka, nem pedig a magyar nemzet politikáját a magyar nemzet politikájával ellenőrző oppozíció. (...)
Én úgy fogom fel Tiszát, mint akinek minden lépése azonosítható a nemzet gondolkodásmódjával, jellemével.
(...) Amint idegenkedtem azon emberek- és pártoktól, amelyek a közügy helyett magánérdekeiket szolgálják az ország képviseletében - úgy közeledtem Tisza Kálmánhoz és az uralkodó többséghez. Kezdtem mélyebben vizsgálni az összefüggést Tisza Kálmán politikai múltja és jelene között (...) és rájöttem arra, amit előbb kellett volna belátnom, hogy igenis, az “elvfeladónak” elvei, józan politikája és államférfiúi tapintata van. (...)
És ma őszintén, föltétlenül vallom magam Tisza Kálmán és pártja hívének. (...)
A tények kérlelhetetlen igazsága érlelte bennem meggyőződéssé, hogy (...) ő képviseli a parlamentben a nemzet józanul gondolkozó, hazája-szerető elemeinek nézeteit, politikáját.«
Az idézetek helye:
Mikszáth Kálmán: Prológ (1878);
Mikszáth Kálmán: Végszó (1878)”